Tag Archive | "svéd"

Tags: , ,

Linn Hansén: Hó

Posted on 09 March 2014 by Judit

Amikor leesik a hó, a gyerekek puhák és nyugodtak lesznek, és három közülük eltűnik. A hó mindig időt igényel, az ember nem tudja csak órákban mérni a havat. A hó anyaga ismeretlen, de az ember azt gondolja, hogy az elérheti a hetven százalék pamutot. A tavasz érkezéséig nem jönnek vissza a gyerekek. Megtörténhet, hogy az arcukon már egy másfajta mosoly van.

 

Szeles Judit fordítása

Comments (2)

Tags: , ,

Mosókonyha, szauna és óvóhely

Posted on 14 April 2011 by Judit

Nézzed már a felhőket! Ezek mindig ilyen gyorsan mennek? – kérdezte anyám, amikor először volt nálunk, Nyugat-Svédországban. Nekem fel se tűnt eddig.

Nekem fel se tűnt eddig, hogy az időjárás mennyire változékony. Reggel még hét ágra süt a nap, igaz, hideg szél fúj az Északi-tenger felől. Szépen kiteregetek, mert az erős napsütésben és szélben szárad a legjobban a ruha. Aztán a széllökések nagymértékben erősödni kezdenek, gyorsan viharossá válnak, és beborul. Arra sincs időm, hogy bekapkodjam a ruhát, és máris esik az apró szemű eső, ami olyanná teszi a levegőt, hogy az ember hirtelen még belül is érzi, hogy milyen hideg és nyirkos mindene.

Emlékszem, anyám egy nap ötször ázott meg kerítésfestés közben, pedig mondtam neki, hogy egyáltalán nem garancia a jó időre, ha reggel nem lát felhőt az égen. És a felhők jöttek is, mentek is, olyan gyorsan, hogy a nézésükbe beleszédült az ember. Ő ahhoz szokott, hogy valahol az ég alján gyülekezni kezdenek, s a vihar csak lassan vonul át, s van még idő beszedni a kint lévő dolgokat: ruhát, széket, napernyőt. Szépen, komótosan.

Az egyik nyáron itt volt az egész rokonság. Gondolták, ha nyáron jönnek, nem kell annyi ruhát csomagolni. Június vége volt. Fújt a szél, az, amelyik olyan, mint a hosszú tű, ami a csontokig beszúr. Könyörtelenül esett, és átnedvesedtek a vékony lenvászon nadrágok, a selyemblúzok és a nejlonharisnyák. Gyorsan kaptak kölcsön dzsekit, anorákot, sapkát, pamutharisnyát és gumicsizmát. Hiába szomorkodtak, hogy nem lehet kirándulni, megnézni a nevezetességeket vagy hajókázni. Vacogtak.

Vannak jó ruhák, mondom, s ha fáznak, be lehet gyújtani a kandallóba. Van is egy olyan svéd közmondás, hogy rossz idő nincs, csak rossz ruházat. De csak néztek.

Anyámmal sokszor veszekedtem, hogy ne álljon kint a szakadó esőben. Meg azon is, hogy a kimosott ruhákat tegyük bele a szárítógépbe. Nem, nem, ő tudja, hogy kell kiteregetni, megszárad az hamar a napon, minek az áramot pocsékolni, minek az urizálás. Hallgathattam. De a ruha nem száradt meg két nap alatt sem. A levegő páratartalma folyamatosan magas a tenger és a gyakori esőzés miatt. A régi, alföldi berögződéseivel anyámnak is szembesülnie kellett. Csak csóválta a fejét. De hát hogy csinálták a régiek, itt Svédországban? Azoknak nem volt szárítógépük!

A régi világban nem volt szárítógép, de volt mosókonyha, ahol a vizet tűzön melegítették, és a melegben megszáradtak a ruhák. Mosókonyha most is van, szinte minden házban. Nálunk az alagsorban, a kazánház mellett. Ott van a mosógép, a szárítógép, a kifeszített ruhaszárító kötél. A bérházak alagsorában is – a központi fűtést elosztó hely, az elektromos főkapcsolók, a főcsap és az óvóhely mellett – ott a mosókonyha, sok esetben egy külön szárítószobával. A helyiséghez a lépcsőházban lakóknak és a karbantartónak van kulcsa. A mosókonyhában legalább két nagy teljesítményű mosógép áll – az egész heti szennyes belefér! A hatalmas centrifugán kívül egy vagy két szárítógép, attól függően, hogy van-e külön helyiség a szárításra. A szárítóhelyiség nem más, mint egy nagy üres szoba, ahol csak szárítókötelek és egy nagy meleg levegőt fújó ventilátor van. Itt szépen ki lehet teregetni.

A mosókonyhát időbeosztás alapján használhatja bárki, aki a lépcsőházban lakik. Mindenki maga után takarít, elpakol, felmos, ha kell. A gépeket a karbantartó javítja, a közös költségből jut rá. A mosókonyha egyfajta közösségi találkozóhely: még ha az ember nem is biztos, hogy összefut a szomszéddal, gyakran láthatja a gatyáit száradni a kötélen.

Anyám ezt soha nem értené meg. Túl indiszkrét számára egy közös mosókonyha.

Vagy teszem azt a szauna, ahol fürdőruha nélkül ül az ember többedmagával. Először én sem hittem a szememnek. A forró kövekről felsistergő gőzben dinnyényi csöcsök lógtak, szeplős seggek vigyorogtak, fazonra borotvált tinikkel és ránckollekciókkal egy sorban. Egyedül csak rajtam volt fürdőruha. Bele is pirultam. Ennyi meztelen nőt még sose láttam egy helyen! Nem ebben nőttem fel. Anyám mindig a diszkréten elfüggönyözött fürdőszobában zuhanyozott. Apám egyszer festett róla egy háttal álló aktot, de anyám rásziszegett: azt azonnal tüntesd el!

Vagy az óvóhely. A svédek komolyan vették a hidegháborút is. Mindenhol jól láthatóan megjelölt óvóhelyeket lehet látni, sokszor a mosókonyha mellett az alagsorban. Az a közös a mosókonyhában, a szaunában és az óvóhelyben, hogy mindhárom helyen jól lehet ismerkedni, teljesen demokratikusan, és mind a három helyen az a figyelmeztetés áll az ajtón: Tessék bezárni!

Nálunk nem illik elégedetlennek lenni az időjárással kapcsolatban. Ez van, ezt kell szeretni. Az óceáni időjárás velejárója az eső meg a szél meg a változékonyság. A környék rákhalászai minden időben kihajóznak. Igaz, kemény legények, komorak, arcuk cserzett és nehéz velük barátkozni. Különösen az idegenekkel és a külföldiekkel távolságtartóak. Meg vannak győződve, hogy lehetetlen egy kívülállónak megérteni a bohusläniek[1] életét.

 

 

 

 

 

 


[1] Bohuslän Nyugat-Svédország Göteborg és a norvég határ között elterülő területe

Comments (0)

Tags: , , , ,

Két vers

Posted on 29 March 2011 by Judit

Markó Béla verse akad a kezembe. Lehetett volna ő is svéd?

Születésnapomra: stockholmi ősz

Lehettem volna svéd, lehettem volna
a svéd utcákon régi ismerős,
hol svéd a szél, és svédül jó az ősz,
s ha lányom lenne, csak svédül dalolna,

s ha fiam lenne, svédül beszélgetnénk,
rakosgatnánk színes svéd könyveket,
megbámulnánk az idegeneket,
s egy svéd asszonnyal nagyot nevetnénk,

itt lennék itthon, ahol nem vagyok,
esténként becsuknám az ablakot,
svéd múltra gondolnék és svéd jövőre,

vagy arra sem, csak hallgatnóm a két
gyermek szöszmötölését, s hogy a svéd
csend egyszer majd magába zár örökre…

 

Válaszom Markó Bélának:

Nemzetközi vers

 

Svédországban mindenki svéd

mindenki Svédországban

mondják a svédek

mondja Svédország

mondja a svéd király

mondja az albán pék

a szerb festő horvát álruhában

mondja a román koldus

a bolgár költő

mindenki svéd

Svédországban

ezt mondják a svédek

mondják a perzsa kupecek

mondja a dél-amerikai kolónia

minden svéd tagja

mondják ezt svédül a svédek

a karcsú thai lány mosolyogva

svédül a svéd svédtanárnak

amikor valahol először olvastam

a svéd miniszterelnök nevét

ahol lehagyták a pöttyöket az o-ról

amikor először olvastam

azt olvastam GORAN

mint Goran Bregovic

mint Goran az első (második) szeretőm

Montenegróban

azt olvastam, a svéd miniszterelnök is

GORAN! – csak svéd

mint a bolíviai svéd pedellus

és nicaraguai spanyoltanár

és belga csokoládé

és svájci óra

és Drakula Svédországban

és Van Gogh Svédországban

hogy lehet, hogy itt mindenki svéd

mindenki svéd itt Svédországban

hogy lehet az, hogy mindenki svéd

csak még ÉN NEM!?

 

Lassan tíz éve lakom Svédországban, állampolgárság meg minden. Először a csend zárt körbe, de még nem haltam meg azóta sem.


Comments (0)

Tags: , , , , ,

Tükörben az északi boszorka

Posted on 23 March 2011 by Judit

minforstahatt

 

A északi boszorkány-ördög-pornó-históriák a koraközépkorban terjedtek el, s részei voltak a katolikus egyház agy- és lélekmosó hódításának. Az új hit szószólói – többnyire az ebből gazdasági előnyhöz, politikai  hatalomhoz is jutó férfiak – elszántak  voltak, s tűzzel-vassal, a pokollal fenyegetve terelték a lakosságot a kereszttel jelölt házakba. A természetben harmóniát kereső s onnan mentális erőt merítő ‘vikingek’ kezébe bibliát nyomtak, Freja Holdistennőből boszorkányt, a Föld Szarvas istenéből Sátánt csináltak. A új tanokkal és rítusokkal valósággal megerőszakolták az emberek világszemléletét: újfajta imádat váltotta a természet tiszteletét – melyre életük ciklusait, rendjét, eseményeit is fűzték.
– polar.is

A fenti idézet a Tükör című női blogoldalról származik. A teljes cikk a jóságos északi boszorkáról itt olvasható.

 

Comments (0)

Tags: , , , , , , , , ,

Till Linn // Linn-nek

Posted on 07 March 2011 by Judit

1.
Att överleva en storm på Atlanten.
Blev skrämd av möjligheterna som dök upp.
Historien överstiger fantasierna.
Var lugn och fortsätt som förut!

2.
Det här har jag skapat för dig.
Var glad och nöjd!
Missa inte Väst-Norge under fruktskördtiden–
Man kan föra ett rejält körsbärskärnekrig.

MAGYARUL:

1.
Hogyan éljünk túl egy vihart az Atlanti-óceánon?
Megrettent a hirtelen felmerült lehetőségektől.
A történelem meghaladta a képzeletét.
Maradjon csöndben, és haladjon tovább!

2.

Ezt mind neked találtam ki.

Legyél boldog és elégedett!

Ne hagyd ki Nyugat-Norvégiát gyümölcséréskor –

Jó meggymagcsatákat lehet vívni.

(Szeles Judit verse és fordítása)

Linn Hansén

szül. 1983. december 7-én, költő, a Glänta kulturális folyóirat szerkesztője. 2008-ban debütált Ta i trä (Kopogd le) című versgyűjteményével, amivel elnyerte a Nyugat-svéd Irodalmi Társaság (Västsvenska författarsällskapet) díját. Hansén tagja a Sharks és a G=T=B=R=G irodalmi kollektíváknak, egyike a göteborgi költészeti fesztivál szervezőinek.

 

 

Comments (5)

Tags: , , ,

A nap svéd szava: LAGOM

Posted on 25 February 2011 by Judit

Kerti tanulságok gyűjteménye

Első tanulság:

Ne táplálj hiú reményeket, gránitba nem lehet gyökeret ereszteni.

A megoldáshoz legközelebb a fenyőfélék jutottak. Tanulj tőlük!

Nácizmus vagy nárcizmus, itt egyikről sem tanácsos beszélni. Ha svéd az ember, mindkettő majdnem tabu. Márpedig mindenki, aki Svédországban lakik, svéd – mondják a svédek, akik számára a nácizmus is, meg a nárcizmus is tabu. Az átlagsvédet, az itteni Kovács Jánost, Svenssonnak hívják, közepes méretű lakása, közepesen jó kocsija, közepesen elég fizetése, átlagos nagyságú családja van. Egy évben négy-öt-hat hét szabadsága szokott lenni. Nem tűnik ki semmivel, de nem is maradhat alul. Tudja, hogy a királyné töri a svédet, amikor nyilatkozatot ad a tévében. Egyszer még a királyné szüleinek a múltját is felhánytorgatta a média, de csak egyszer. Azóta Svensson megelégedett a királynéval és a sajtóval. Aztán itt az ember nem tömjénezheti önmagát, mert magamagának is áltagos, közepes, elég kell legyen, lagom – ahogy svédül azt mondják. Panaszkodni nem svéd. Nem is panaszkodhatom. Volt szerencsém Svédországot bennfentesként több szempontból is megfigyelnem. Ennél többet nem is lehet kívánni. Nem mindig jó azonban, ha az ember túlságosan bennfentes, ha túl sokat tud, mert annál többet kell hallgatnia. Hallgatnia a házinéniket, a házibácsikat, házigyerekeket, házisógorokat, háziszomszédokat. Szeretnék svéd lenni. Megelégedni azzal, ami van.

 

LAGOM I. adv (éppen) megfelelően v. eléggé; kellően; mérsékelten, mértékletesen (…) II. adj elegendő, kellő, illő, elég, elegendő, mérsékelt (Lakó György: Svéd-magyar szótár. Akadémiai Kiadó, 2010)

A szó a legenda szerint úgy keletkezett, hogy a mézsörös kupa, amit a viking körbeadott este a tűz körül, akkora volt, hogy a sörnek elegendőnek kellett lennie az egész tüzet körülülő vikingcsapatnak (csapat svédül lag), akkor a sörös kupa mérete megfelelő, lagom volt.

Comments (0)

Tags: , , , , , , ,

Svennebanan

Posted on 10 February 2011 by Judit

tack som fan kap kun kap
koh pangan koh tao khao lak
fuck it i phuket pingpong show
kalla folket för tjingtjonghoes
trekant i grekland leka stekarn
bakfull redan fredag
mallis kanarieholmarna
mickey dee's ha barn i bollhavet
en riktig stilikon med silikon
bor i samma stad som du vill ifrån
kvinnomisshandel solariebrännna
fixa mat vad fan har vi hemma
soppatorsk och foppatofflor
barnen nersjunkna i tv-soffor
ordning o reda lådvin på fredag
kunskap från wikipedia
tonårsgraviditet
ångesten ingen vet
minnesluckor barn med syrran
vill alltid vara kvar i fyllan

dansa bugg lyssna på carola
manikyr permanenta håret
återträff med högstadieklassen
avundsjuka på överklassen
och gilla kungafamiljen
spyr utav dagen-efter-piller
skvaller o hänt i veckan
grannen hembränt o bläckan
nätpoker karaoke
man kan ju inte bara ha tråkigt
finlandsfärja bon jovi-covers
living on a prayer looptroop rockers
raggarbilar power meet
gällivarehäng fan va fint
fyllebråk på mc donalds
gå hem o bli rånad ungefär en gång månan
lönehelg försök o svälj
stoltheten ur en ölbutelj
en stor stark o hotshot
hur länge har det pågått
skit i det gonatt o sov gott

(Promoe)

Svennebanan is a nickname for a complete smart-ass/showoff.
The nickname “Svennebanan” came from Sweden, and got pretty famous when the Swedish rapper Promoe (from Looptroop Rockers) produced a song called: “Svennebanan” which got very popular in Scandinavia.
Hey guys, look at the Svennebanan over there; Tinted’ windows, chrome-wheels, fat bass.
urbandictionary

Comments (1)

Tags: , , , , , , , ,

Astrid és a szkinhedek

Posted on 07 January 2011 by Judit

Egy igaz történet Astrid Lindgrenről, a Harisnyás Pippi, Háztetey Károly és Juharfalvi Emil szerzőjéről és a szkinhedről.

A kilencvenes években történt, hogy a képen látható fiatalember így szólt magában, amikor meglátta Astrid Lindgrent: “Köszönnöm kell neki és kezet kell vele fognom.”

– Olvastam minden könyvét és nagyon tetszenek – mondta a szkinhed.

– Te nem egy olyan szkinhed vagy? – kérdezte Astrid.

– De – felelte kicsit zavartan a fiatalember.

– Szerintem abba kéne hagynod ezt a szkinhedszelést – mondta Astrid.

A fiú lesütötte a szemét, és elpirult. Astrid megpaskolta az arcát.

– Tetszel nekem, fiú, de tényleg azt gondolom, hogy abba kell hagynod a szkinhedszelést – mondta Astrid rövid gondolkodás után.

Comments (3)

Tags: , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,

Vándorlók

Posted on 28 October 2010 by Judit

Mítosz a jó Svédországról

Nem, nem lehet azt állítani, hogy nemzeti szocialista, még csak nem is nacionalista. Azt szokta mondani, hogy nem is svéd. Hanem vallon. Az anyja meg cigány: tattare. Vándorlók. Lobotomizálták a fél családot a húszas években. A másik felét már nem kellett. Azt állították még a második világháború után is, hogy a fajtiszta cigányok általában véve nem hajlandók dolgozni, és inkább élnek lókupeckedésből és házalásból. És hogy semmi hajlandóságot nem mutatnak a normális munkára. Azt a másik felét fehérekkel keverték azzal a nem titkolt szándékkal, hogy feljavuljanak, és hajlandóak legyenek dolgozni, hogy kezelhető, lelkiismeretes állampolgárok legyenek. Hakon csak lelkiismeretes állampolgár. Adófizető. Törvénytisztelő. De nem nacionalista. Hová gondolsz! A szélsőjobbot kiröhögi, amikor azt látja, hogy az úthengerre meg a kombájnra ki van rakva a nagy svéd zászló. De amikor én augusztus huszadikán ki akarom rakni a magyar zászlót, azt mondja, az törvénybe ütközik. Más nemzet zászlaját csak akkor lehet kitenni Svédországban, ha ott lóg mellette a svéd, egy leheletnyivel magasabban. Így a törvény. A koszovóiakat nem érdekli a törvény, kirakják a halálboltok elé a nagy sast, hadd repüljön szabadon! Csak azért is, és csakis azért, hogy a rituálisan levágott húst megtalálja az, akinek kell. A kurdok itt nálunk szelídebbek. Bent a boltban mutogatják a kurd nemzeti lobogót, ami a magyartól csak annyiban különbözik, hogy a közepén van egy hatalmas napkorong. Szoktam is mondani a boltosnak, hogy a magyarok és a kurdok testvérek. Örül. A kurdoknak nem sok testvére van a nagyvilágban. De visszatérve Hakonra, ő nem idegenkedik. A színérzékenysége – ahogy Szerb Antal mondaná – nem olyan kifinomult. Csak akkor rándul össze a gyomra, ha megcsapja a muzulmánok szaga a békés melegben. Tudom, nehéz ezzel a férfiaknak itt megbarátkozni, riválisok, lecsapják a kezükről a szexuálisan kiéhezett sápadt, fakó Selmákat meg Ebbákat. Ezért a férfiak itt Thaiföldről hoznak be slavinákat, rabszolganőnek. Mert mi másnak, aki csak főzi nekik a tavaszi tekercset meg a wokot, és potyognak ki belőle a gyerekek kicsit barnábban, mint a fehérek, de svéd nevet kapnak, és megöröklik a bankkölcsönt majd apuka után. Én nem. Én önként, dalolva. Hakon nem tud valami jól főzni, én meg nem eszem meg a mirelit haldarabkákat krumplipüréporral és zacskós kaporszósszal. Finnyás vagyok. Te nem? Azt sem tudnám megmondani, hogy mi vagyunk elkapatva a házi koszttal vagy ezek itt a félkész ételekkel. Már ezt sem tudom. Amúgy a szomszéd thai csajt láttam már kék-zöld karikákkal a szeme körül. Hiába a szürkés bevonat a barna bőrön, látom, hogy meg szokták verni. Az látszik már a menéséből. De ebbe én nem szólhatok bele. Csak a magam kára, a privát kis elfojtódásaim izgatnak. Még azt sem tudom meg, hogy megírja-e az újság, mert nem olvasok el semmit. Nem vagyok hajlandó elolvasni semmit. De ezt a makacs szokásomat még ifjú magyar koromban fejlesztettem ki, amikor egy vidéki magyar lapkiadónál dolgoztam, és nap mint nap végignéztem, hogy flangálnak az újságírók, és elhatároztam, sose fogok újságíró lenni, mert az igazságtól ők állnak a legtávolabb. De ez még az átkosban volt. A legpeckesebben persze az az újságíró járt, akiről utána kiderítették, hogy ügynök volt, de szerintem ott mindenki ügynök volt. Nekem is megmondta a főnöknőm, hogy vegyem ki a nyakamból a keresztet, mert az ügyfelek meglátják. de én nem vettem ki, csak eltakartam, s addig-addig, hogy egyszer még pofátlanul befüvezve mentem dolgozni, és behívattak, azonban (ugyanaz) a főnöknő csak azt mondta, látszik rajtam, hogy nemrég jöttem vissza táppénzről, és hogy TÉNYLEG beteg lehettem…De ezek már csak régi szép emlékek. Úgy mondják, a svéd média a libsik, a médiakajmánok kezében van (Bonnier, Peter Hjörne, Helle Klein, Pehr G Gyllenhammar, Marianne Ahrne).  Felőlem még akár lehet is, nekem erre nincs rálátásom, még a tévémet is elajándékoztam évekkel ezelőtt, hogy ne bosszantsam magam tovább. Az azért szent igaz, ha Lenin feltámadna, Svédországban kérne letelepedést. Itt sok mindent megtalálna még a klasszikus kommunizmusból is. Csak ne szónokoljon, maradjon csendben, maradjon lagom: sem túl kiemelkedő, sem túlságosan gyenge. Még az is lehet, a szomszédom lenne. És állampolgár. Persze. Adófizető. Törvénytisztelő. Robot. Biztos szemet szúrna neki szándékos elzárkózásom, kivonulásom a társadalomból. Nem kérek belőle. Túl sok a kategória és kevés az emberség. Én ezt most őszintén így gondolom. Mivel nem tartom normálisnak, hogy egy rendes családban az embernek a masszőrhöz kell mennie, ha érintésre vágyik. Mit masszőr? Tudod mit, a svéd masszőrök már meg sem fogják a bőrödet. A színétől teljesen függetlenül! Semmilyen bőrt nem fognak meg, benne van a munkaköri leírásban: masszőr nem érintheti meg a páciens bőrét. Van helyette lézer meg tű meg minden más, csak meg ne kelljen fogni. Nem csoda, hogy itt annyi mindenkit gyötör a reuma, az érintés hiánya miatt. Hakon sem érint meg. Nem illik, vagy nem szokás. Nem is ver. Néha megverhetne. Így nincs okom a panaszra. Azt mondják, ha egy szóval kellene Svédországot jellemezni, az a szó a konform lenne. Ha felütöm az idegen szavak szótárát, ezt találom benne a konform címszó alatt: megalkuvó, igazodó; konformis: megegyező, azonos, egybevágó; konformista: alkalmazkodó, megalkuvó; konformitás: azonosság, megegyezés; egyformaság;  konformizmus: megalkuvás, a fennálló uralkodó rendszerhez való elvtelen alkalmazkodás. Ő ilyen. Hakon. A vallon-cigány keverék. Különben a svéd történelem azzal kezdődik még a történészek szerint is, hogy itt kezdetben senki nem volt, még azt is megkockáztatnám, hogy itt SEMMI nem volt. Se állatok, se növények, csak a nagy végeláthatatlan jégkorszak, ami eltartott egy jó darabig. Aztán hogy kik voltak itt először, és a lappok hogy kerültek ide, már a fene sem tudja. Vannak teóriák, de lassan kihal az utolsó lapp is, mert vagy lobotomizálták a családját, vagy sterilizálták, vagy egyenesen megölték. A fennmaradás egyetlen útja az asszimiláció : egy kis fehéret kevertek bele. Most már a jóisten sem tudja megmondani, melyik gén honnan jött. De szerintem nem is az a fontos, hogy az ember honnan jött, hanem hogy hová tart! Ott tartottunk, hogyha sokáig kitartóan keresed az identitásod, végül nem találsz semmit, csak elég kitartóan és módszeresen keresd. Ezt nem én találtam ki. A legalaposabban a buddhista filozófia és pszichológia járta körül a kérdést. Márpedig ha Hakon rájön, hogy ő nem Hakon, még nem is svéd, de nem is ember, és nem is létezik – ember legyen a talpán, ha nem roppan bele. Hogyha az elmélyült kutatás eredményét elkezdi hangoztatni, garantáltan bolondnak nyilvánítják, még az is meglehet, hogy lobotomizálják, mit lehessen tudni. Hidd el, nem könnyű elevickélni a hétköznapi és a bolond határán. Ahhoz, hogy valaki mentesülni tudjon a társadalomnak nevezett őrülettől, kisapám, bolondnak kell nyilváníttassa magát. De csak egy lagom bolondnak, hogy elkerülje a drasztikus beavatkozásokat. Egy kvázi csendes őrültnek, aki szellemekkel beszélget; s azt mondja, a szomszédja Lenin és veri a thai feleségét, de a nő szereti, mert mazochista, meg legalább van mit ennie; és időnként egy leheletnyivel feljebb húzza a magyar zászlót, hadd lobogjon a kurva anyja: szabadon! Egy buddhista bölcs azt mondta, ha igazán el akar valaki jutni a megvilágosodáshoz, el kell hagynia a hazáját. Egyszer legalább az életben. Én már megtettem. Utánam csinálod?

Comments (5)

Advertise Here

Photos from our Flickr stream

See all photos

Advertise Here

Twitter

Impresszum

Felelős kiadó:

Szeles Judit
...................................