Tag Archive | "Ilyen svéd"

Tags:

Meglepő tények a sötétség országáról

Posted on 18 December 2015 by Judit

„Svédországban mindenki bevándorló”, legalábbis ezt olvassuk a tizenkét éve északra emigrált Szeles Judit Ilyen svéd című verseskönyvében, amely a befogadó ország közéleti problémáit, élővilágát és történelmét, az ott élők különleges szokásait és szenvedélyeit tárja az olvasó elé nem kis iróniával, a hideg statisztikai adatokat is felhasználva.

Régóta írsz, ráadásul az aktív időszakaidban meglehetősen intenzíven, mint ahogy arról az utóbbi két évben egymást érő versmegjelenéseid is tanúskodnak, korábban viszont alig publikáltál, s a kötetkiadást sem sietted el. Mikor és hogyan vált számodra az írás szenvedéllyé, hivatássá, s miért vártál eddig az első könyv megjelentetésével?

Tulajdonképpen első versemet általános iskola harmadik osztályában írtam. Gimnazista koromban kerültem a debreceni Egyetemi Élet stúdiójába, onnan pályáztunk még tizenéves koromban a Sárvári Diákköltők és Diákírók Találkozójára, amin kétszer is részt vettem. Az Egyetemi Életes időszak után Alföld Stúdiós lettem. Aztán 2003-ban Svédországba költöztünk, nagyon el voltam foglalva az új nyelv megtanulásával, és sokáig nem írtam. Festettem helyette. Volt korábban szó arról, hogy egy verseskötettel jelentkezem az Orpheusz Kiadónál, de Deák László tragikus halála miatt ez nem valósult meg. Az Ilyen svédet gyakorlatilag három hét alatt írtam meg, 2014 tavaszán, miután szerencsésen publikáltam szinte valamennyi verset többek közt a Műhelyben, Kortársban, Zempléni Múzsában, Új Forrásban, Ex Symposionban és a KULTer.hu-n. Viszonylag hamar találtam kiadót is, a könyv a FISZ Hortus Conclusus sorozatában jelent meg…

 

Áfra János interjúja Szeles Judittal a Kulteren.

Comments (0)

Tags:

Könyvbemutató

Posted on 20 October 2015 by Judit

 

 

 

Könyvbemutató Debrecenben.

Október 22-én, csütörtökön szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt az Újkerti Könyvtárban. Kezdés: 17:00. Beszélgetőpartner: Áfra János. A helyszínen kedvezményesen megvásárolható a kötet.

 

szeles judit - ilyen sved

Comments (0)

Tags:

Császár Norbert illusztrációival

Posted on 25 April 2015 by Judit

Megjelent az Ilyen svéd című verseskötet a FISZ Hortus Conclusus sorozatában. Szerkesztette: Lapis József. Fülszöveg: Villányi László. Grafikai tervezője és illusztrátora a könyvnek Császár Norbert.

 

 

11770250_10153446800194655_1843515904_o

Comments (0)

Tags:

Tangó

Posted on 17 February 2015 by Judit

 

„Metele bomba al primus”[1]

 

eredetileg férfiak férfiakkal táncolták

a buenos aires-i kikötő bordélyaiban

a tangót miközben a sorukra vártak

a széplányoknál

Buenos Airesben

(eredeti nevén Ciudad de la Santísima Trinidad

y Puerto de Santa María de los Buenos Aires)[2]

a macskakövek a svédországi

Krokstrandból származnak

fekete cipőikkel azt koptatták

a sorukra váró férfiak

Krokstrand kis kikötővel rendelkezik

nagy kövek és kis kövek koppannak le

a sziklák hatalmas hasáról

az argentin tangót a matrózok

exportálták Krokstrandba

férfiak férfiakkal táncolták

matrózok kőfejtőkkel

miközben a sorukra vártak

a széplányoknál

a krónikus tüdőbajban szenvedő

kőfejtők lélegzete elakadt

a tangót táncoló matrózoktól

és ugyanúgy a széplányoktól

a széplányokat Strömstadból

importálták a kőfejtőkbe

kerülgették egymást

mint macska a forró kását

amíg sorukra nem kerültek

a szép sötét matrózok

kézenfogták a kérges tenyerű

tagbaszakadt svéd kőfejtőket

erotikus táncra tanították őket

a krokstrandi kikötőben

ahonnan macskaköveket

exportáltak világszerte

a buenos aires-i utcák

macskakövekkel vannak kikövezve

minden rajtuk megforduló

hirtelen rántással és fejforgatással

adóznak a széplányok emlékének

a tangó kialakulása szorosan összefügg

a külvárosi olcsó prostitúció

a bordélyházak kultúrájával

ezért különösen a legrégebbi tangók szövegei

dalcímei tele vannak erotikus

sikamlós utalásokkal

buenos aires-i tolvajnyelven előadva

[1] (José Arturo Severino): „tedd be a pumpát a Primusba”, a Primus egy petróleummelegítő márkaneve volt, amelyet pumpálással kellett működésre bírni

 

[2] A Szentháromság városa és a Jó Szelek úrnőjének Szűz Máriának kikötője

 

Comments (0)

Tags:

Teaház svédországi hangulatban

Posted on 30 October 2014 by Judit

Otthonos hangulatban, finom teagőzben és kellemes félhomályban zajlott a kilencedik Irodalmi Teaház a Debreceni Református Hittudományi Egyetem szervezésben. Két Svédországban élő költő, Szeles Judit és Sall László voltak a vendégek, akikkel a felolvasásukat követően Dr. Molnár János, a DRHE Egyháztörténeti Tanszék kutatója beszélgetett. – Baranyi Gergely tudósítása az Ilyen svéd irodalmi estről.

Tovább a Kulterre.

(Áfra János fényképeivel)

Comments (0)

Tags:

Távolság

Posted on 01 October 2014 by Judit

az egymástól elszigetelt egyének közötti távolságot

a számik úgy mérik, hogy elhallatszik-e a kutyaugatás

 

a számiknak jóval jobb a hallása

mint a nem számiknak

 

meghallják például, ahogy a farkas becserkészi a réncsordát

meghallják, amikor a rozsomák a rének körül ólálkodik

meghallják, amikor a fajd megigazgatja a tollait

az egymástól elszigetelt egyének közötti távolság

 

a számik szerint csak kutyaugatásnyi

azaz még emberi füllel felfogató

még emberi ésszel felmérhető

 

van olyan ember, aki kétszáz kilométerre lakik

a legközelebbi élelmiszerbolttól

de a szomszédjának a kutyáját hallja ugatni

van úgy, hogy a legközelebbi szomszéd is

kétszáz kilóméterre lakik

 

Svédországban nem kilométerben

hanem svéd mérföldben mérik a távolságot

egy svéd mérföld tíz kilométer

így mindjárt kisebbnek tűnik a távolság

a szomszédok és a bolt között

 

a számik nem mérföldben számítják a távolságot

a számik nem számítják a távolságot

hanem hallják

 

meghallják például, ahogy a farkas közeledik a réncsordához

egyedül ülnek kint a havon

és hallgatják a farkast közeledni

 

rágyújtanak a farkaspipára

azt tartják a számik, hogy a farkaspipának

olyan szagú a füstje

ami messzire elterjed

és amit a farkasok nem szeretnek

 

ha meghallják, hogy ólálkodik a farkas

meggyújtják a farkaspipát

amit apáról fiúra örökítenek

 

a farkaspipába orvosi angyalgyökeret tömnek

az orvosi angyalgyökér (Angelica archangelica)

Észak-Európában honos

az Apieceae családjába tartozó kétéves növény

vadon terem Norvégiában, Svédországban

Finnországban, Izlandon, Grönlandon

és a Feröe-szigeteken

Európa más részein termesztik

az angyalgyökeret már a középkori kolostorokban

is termesztették

a számik azt tartják, hogy a magját meggyújtva

annak füstje elűzi a farkast

 

a farkasról nem illik beszélni a számiknál

azt tartják, ha sokat beszélnek a farkasról

akkor az meg is jelenik

és nagy pusztítást végez a rénszarvasok között

ezért a magányosan kint ülő számi

sohasem énekel

de még nem is dünnyög egy jojkot[1]

de még nem is beszél

hanem a csillagokat nézi az égen

vagy az aurora borealist, az északi fényt

amint az kéken vagy zölden

végighömpölyög az égen

és a fülét hegyezi

hogy meghallja a farkas közeledtét

 

Svédországban svéd mérföldben mérik a távolságot

a számik nem számítják a távolságot

a számik meghallják azt

 

de számik már csak a mesékben léteznek

gonosz farkas is csak a mesékben van

csak a kutyák ugatnak továbbra is

a boldog északon

 

 

[1] A jojk vagy jojka egy hagyományos számi dalforma

 

Megjelent a Kortárs 2014 szeptemberi számában.

Comments (0)

Tags: ,

Ilyen svéd / Politkő

Posted on 21 September 2014 by Judit

Szeles Judit és Sall László irodalmi estje az Irodalmi Teaházban.

2014 október 20-án, 19.15-től a Debreceni Református Kollégiumban Szeles Judit és Sall László mutatják be verseiket.

 

Szeles Judit:

Kis számi vademecum

 

a fagyásra legjobb

a rénszarvassajt

a rénszarvastej

négyszer olyan

zsíros, mint a tehéntej

a fehérjetartalma

is négyszer annyi

mint a tehéntejnek

a fagyásra legjobb

a rénszarvassajt

 

hasmenésre a

vérontó pimpó

a leghatásosabb

vérontó pimpó

mindenütt nő

ahol rénszarvas jár

a gyökerét gyűjtik

hasmenésre a

vérontó pimpó

a leghatásosabb

 

sebek vérzésének

elállítására

a taplógomba

Polyporus fomentarius

és a nyírfa kérge

a legjobb

a nyírfa hártyás kérge

antiszeptikus

sebtapaszként

használják

a taplógombával együtt

 

szorulásra a legjobb

a rénszarvaszsír

de ismert a boróka

hashajtó hatása is

 

az orvosi angyalgyökér

mindenre jó

a rénszarvasok is

előszeretettel legelik

szárát, virágát és

gyökerét is lehet

használni

jó megfázás, torokfájás

köhögés és skorbut ellen

sajtot ízesítenek vele

de kandírozni is lehet

az angyalgyökér szárát

magjából gyűjtenek

a farkaspipába

az angyalgyökér füstjétől

megriad a farkas

 

fogfájásra legjobb

a fogfájásfa

a fogfájásfa egy

kijelölt szent fa

amiről egy letört

darabot kell a fájós fog

mellé beszúrni

majd a fadarabot

vissza kell vinni

a fogfájásfához

ami magához veszi

a fájdalmat

 

Comments (0)

Tags:

Uppsala

Posted on 04 September 2014 by Judit

Svédországban nem lehet igazán jót vedelni
ordítozni pedig egyenesen tilos
ennek ellenére Uppsalában van egy
olyan szokás az egyetemisták körében
hogy a hét egy bizonyos napján
felmennek egy bérház lapos tetejére
és tíz percig torkuk szakadtából üvöltenek

 

az egyetemisták Svédországban diákszervezetekbe tömörülnek

Uppsalában a diákszervezeteket tájegységekről nevezték el

 

Uppsala legszebb épületében a Norrland Nation[1] található

az egyetemisták éjszakánként végigjárják a nationokat

reggelre mindenki a saját bandájába tömörül

 

a hét bizonyos napján szervezettől függetlenül

felmennek egy bérház lapos tetejére

és tíz percig torkuk szakadtából üvöltenek

 

Uppsala egyetemi város, Stockholmtól félórányira, északra

a Fyris folyó két partján található

a tizenkettedik század óta a Svéd Egyház fejének székhelye

a tizenkettedik század előtt a viking Åsa-hit székhelye

 

azt tartja a hagyomány, hogy Uppsalában nőtt

Yggdrasil, a vikingek világfája

aminek a tövében három forrás fakad

a fa tetején egy aranykakas ül

 

aranykakas azóta minden svéd templom tetején ül

a Svéd Egyház a vikingek kakasát rakta a templomokra

 

vikingek már csak a mesékben léteznek

 

Uppsala egyetemi város

az egyetemet 1477-ben alapították

1477 szerdával kezdődött

Mátyás király éppen Bécsnek büszke várát

ostromolta Közép-Európában

 

a svéd egyetemisták szerdán nagy bandázást

szoktak rendezni

Uppsalában szerdán mennek fel a tetőre a diákok

és tíz percig ordítanak

nem ordíthat mindenki

csak aki egyetemista

 

Uppsala lakosságának nyolcvan százaléka egyetemista

a fennmaradó húsz százalék templomba jár

vagy a templom mellé

oda, ahol a három forrás fakad

és belehugyoznak mindegyikbe

 

Uppsala legszebb temploma a gótikus székesegyház

egyben Skandinávia legmagasabb temploma

de Svéd Egyház már csak a mesében létezik

 

a kakas már csak húsvétkor kukorékol

az árulásra emlékeztetve

de ezt a svédek nem tudják

kirakják az aranykakast az ablakba

csirketollakat festenek rikító színekre

tojást viszont csak elvétve

már nem tudják, hogy honnan került a kakas a misébe

a mesébe, a fazékba

 

az uppsalai diákok szeretnek magas épületekre mászni

egyszer az egyikőjük megpróbált felmászni

az érseki székesegyház tornyára

de csak a csigalépcsőn jutott fel

még mielőtt elkapták volna a templomőrök

 

Svédországban nem lehet igazán jót vedelni
ordítozni pedig egyenesen tilos

az ordítozó egyetemistát letuszkolták a toronyból

és előállították csendháborításért

arról nem szól a fáma

hogy megkérdezték volna

mi volt a végső célja

 

[1]Norrland: Észak-Svédország; a nation (ejtsd: ’nasún’) jelentése nemzet

 

Megjelent: Műhely, 2014.4.

Comments (0)

Tags:

Vándorlók

Posted on 11 August 2014 by Judit

a Skandináv-félszigeten kezdetben vala a jég

az utolsó jégkorszak végén az olvadásnak indult

ezzel egy időben az európai kontinens felől állatok

jelentek meg

 

azt mondják, az első számik észak felől

a jégen érkeztek

 

a jégkorszak idején Skandinávia még lakatlan volt

az olvadás után érkeztek az első bevándorlók

 

Svédországban mindenki bevándorló

kezdve az első germán törzsekkel és a számikkal

majd a holland hajóépítőkkel, franciákkal

és végül a szomáliaiakkal, etiópokkal

 

Svédországban mindenki svéd

svéd az, aki svédül beszél

a bevándorlók nyolcvan százaléka beszéli a svédet

 

a húsz százalékuk soha nem hagyja el az otthonát

az otthon faszagú

az otthon pinaszagú

az otthon szeszszagú

az otthon mindenszagú

 

a svédek sokat sétálnak

a bevándorlók sokat sétálnak

egész életükben sétáltak

egyik országból a másikba

a legtöbbet a svédországi romák sétáltak

úgy is hívják őket, hogy vándorlók

 

törvény akadályozta a letelepedésüket

vérdíjat tűztek ki a fejükre

ezért folyamatos menekülésre kényszerültek

 

a vándorlók mamár mindenhol megtalálhatóak

számukat ötvenezerre becsülik

a legtöbbjüknek svéd neve van

 

a bevándorlók nyolcvan százalékának svéd neve van

Svédországban mindenki bevándorló

 

az utóbbi hónapban 7,6 százalékról 8,6 százalékra

emelkedett a munkanélküliség

a munkanélküliség a fiatalok és a bevándorlók

körében a legmagasabb

 

Svédországban mindenki svéd

svéd a kurd kebab

svéd a jugoszláv hajógyári munkás

svéd a orosz prostituált

svéd a görög orvos

svéd a franciakrémes

svéd a királyi család

svéd a szomáliai bevándorló

svéd a roma kisebbségi

svéd a zsidó kisebbségi

svéd a finn kisebbségi

svéd a számi kisebbségi

 

a többség Svédországban bevándorló

csak a jég eredeti

 

csak a jégkorszak megszűnte

után települt be Skandinávia

először tundra, aztán fák is

először a fenyőfélék

utána a nyírfélék

aztán más lombos erdő

 

Svédországnak erdőszaga van

kivéve a szomáliaiak otthonát

ott pinaszag van

meg rizsszag

a szomáliaiak sok rizst esznek

 

a számik vérpalacsintát

és rénszarvasszívet

 

Csernobil óta nem veszélytelen

rénszarvast fogyasztani

 

a germán törzsek szárított halat

és főtt krumplit esznek

ősszel homárt és rákot

de csak egyetlen napon

az év más napjain húst hússal

halat hallal

krumplit krumplival

 

a svédek nyolcvan százaléka evett már homárt

a húsz százalékuk rendszeresen eszik valamilyen rákot

folyami rákot vagy garnélát

 

a svédek fele bevándorlásellenes

nyíltan bevándorlásellenesnek lenni nem szokás

 

azt mondják, Svédországban mindenki bevándorló

ezt mondják a történészek

de ez nem érdekli a malmői traktoristát

amikor a bevándorlás ellen nyíltan tüntet

 

a svédek tíz százaléka Nagy Svédországról álmodik

még a Kalmár-uniós időszakot sírja vissza

a Kalmár-unió perszonáluniók sorozata

melyek Dániát, Norvégiát és Svédországot

egy uralkodó alatt egyesítették a

tizenkettedik és tizenhatodik század között

véglegesen 1523-ban bomlott fel

 

Első Gusztáv trónra lépésével

a tizenkilencedik század közepén

egy skandinavista mozgalom bontakozott ki

amely az egykori Kalmár-unió országainak

újraegyesítését tűzte ki célul

 

Malmő Skåne megyébe tartozik

Skåne sokáig a dánoké volt

a nyelvjárásuk is különbözik

a többi svéd nyelvjárástól

 

a skåneiek egy része független autonómiát kíván

a skåneiek egy része nyíltan bevándorló ellenes

nemcsak a skåneiek egy része az

 

Svédország a svédeké

svédek élnek még a szomszédos Finnországban

Norvégiában és elszórva a Baltikumban

 

a svédek szeretnek sétálni

 

a romák szeretnek a legjobban sétálni

végigsétálták először Finnországot

utána egész Skandináviát

Izlandra viszonylag kevesen jutottak

mert a romák félnek a gejzírektől

 

(Megjelent a EX Symposion 85. számában)

Comments (0)

Tags:

Ilyen svéd

Posted on 30 May 2014 by Judit

A könyv elkészült, mármint a szöveg. Az illusztrációra még várunk. A szöveget Áfra János ellenőrizte, és javasolt pár helycserét a versek sorrendjében. A ciklus végére készült utolsó vers a KULTer oldalán olvasható hamarosan.

Utolsó harc

(részlet)

nem hagyná magára az Európai Uniót

a kövekből összerakódott Svédország

megosztaná vasát, kérgét

megosztaná a kis bagózacskókat

ha kellene az Uniónak

 

nem engedné széthullani

forgácsaira a fát

ha kellene tűzzel-vassal küzdene érte

 

még az Amerikába kivándorolt svédek is

garanciát vállalnának

a skandináv status quoért

és a népek békéjéért

az Egyesült Európában

 

megosztanák az utolsó krumplibogarat

a vízben főtt sózott halat

európai társaikkal…

 

A kötet versei:

Vándorlók

Néma történelem

Nagy Szapmi

Hétköznapok

Otthonszag

Kopogtatás

Tisztaság

Kutyák

Alkohol

Strömstad

Uppsala

Fekete

Távolság

Pina

Jég

Környezettudatos

Hal

Bratt-rendszer

Virtuális élet

Mosókonyha

Állatkert

Eutanázia

Szürke irodalom

Nyár

Kis számi vademecum

Körkép

Utolsó harc

 

A huszonnyolc versből kettő svéd nyelven is megjelent:

Stora Sapmi, Tyst historia.

További megjelenés várható: Kortárs, Kalligram, győri Műhely, Új Forrás, Pannon Tükör, Ex Symposion, KULTer.

 

Comments (1)

Advertise Here

Photos from our Flickr stream

See all photos

Advertise Here

Twitter

Impresszum

Felelős kiadó:

Szeles Judit
...................................