i en sådan liten stad som Strömstad

vet jag hur många taxischafförer finns, jag vet även

vad de heter: Gösta, Björn, Thomas

Yngve och Carl Gustav. Gösta är flintskallig. Björn griner.

Thomas har hörntanden utslagen.

Yngve är sjösjuk, och Carl Gustav är kungen.

Egy indián ül a Västgöta-síkon. Egy kanalat farag. Tüzet gyújt. Az ételkészítésből felszálló füstöt Borås irányába fújja a szél. Senki nem veszi észre, de az élményfürdő nyitva van.  A gyerekek sikítoznak, és senki sem tudja biztosan, hogy örömükben teszik-e azt. Az indián kész az evéssel. Mögötte a nap krappvörös, kicsit átsüt a fülcimpáján. Amikor elalszik, egyszeriben alszik el. A gyerekeknek kék az ajkuk, az anyukáik kiparancsolják őket a vízből. Az apukák hazajöttek, de nem csináltak vacsorát, egy riportot olvasnak az üvegházhatásról, és rendesen aggódnak. Az anyukák nem mondanak semmit a dologra. Krumplit főznek, és megkérdik a gyerekeket, hogy szeretik-e a füstölt húst. Nem, mondják a gyerekek, Kár, mondják az anyukák, mert füstölt húsból degeszre ehetitek magatokat. Az indián egy zöld ösvényen megy, az álmaiban egyre mélyebbre, és ott lát egy szimbólumot, amiről alig tudja, hogy mi az.

(Szeles Judit fordítása)

Amikor leesik a hó, a gyerekek puhák és nyugodtak lesznek, és három közülük eltűnik. A hó mindig időt igényel, az ember nem tudja csak órákban mérni a havat. A hó anyaga ismeretlen, de az ember azt gondolja, hogy az elérheti a hetven százalék pamutot. A tavasz érkezéséig nem jönnek vissza a gyerekek. Megtörténhet, hogy az arcukon már egy másfajta mosoly van.

Szeles Judit fordítása

1.
Att överleva en storm på Atlanten.
Blev skrämd av möjligheterna som dök upp.
Historien överstiger fantasierna.
Var lugn och fortsätt som förut!

2.
Det här har jag skapat för dig.
Var glad och nöjd!
Missa inte Väst-Norge under fruktskördtiden–
Man kan föra ett rejält körsbärskärnekrig.

MAGYARUL:

1.
Hogyan éljünk túl egy vihart az Atlanti-óceánon?
Megrettent a hirtelen felmerült lehetőségektől.
A történelem meghaladta a képzeletét.
Maradjon csöndben, és haladjon tovább!

2.

Ezt mind neked találtam ki.

Legyél boldog és elégedett!

Ne hagyd ki Nyugat-Norvégiát gyümölcséréskor –

Jó meggymagcsatákat lehet vívni.

(Szeles Judit verse és fordítása)

Linn Hansén

szül. 1983. december 7-én, költő, a Glänta kulturális folyóirat szerkesztője. 2008-ban debütált Ta i trä (Kopogd le) című versgyűjteményével, amivel elnyerte a Nyugat-svéd Irodalmi Társaság (Västsvenska författarsällskapet) díját. Hansén tagja a Sharks és a G=T=B=R=G irodalmi kollektíváknak, egyike a göteborgi költészeti fesztivál szervezőinek.

“Erica hazaindult. A hegy védelmében megbújó Fjallbackára gondolt. Nyáron úgy nyüzsgött a környék, mint egy hangyaboly. Most békés csend honolt a kisvárosban, mintha téli álmot aludna. De azt is tudta, hogy ez a béke csak látszólagos. A felszín alatt ugyanannyi gonoszság lakozott, mint bármely más emberlakta helyen. Gyűlölet, irigység, kapzsiság és bosszúvágy, letakarva olyan mondatokkal, mint mit szólnának az emberek?”

Camilla Läckberg a szomszédom, vagyis az lenne, ha  továbbra is szülőfalujában, Fjällbackában, és nem a Stockholm melletti Enskedeben lakna. Läckberg közgazdász végzettségű, életének egy válságos időszakában határozza el, hogy elvégez egy regényírói kurzust. Az első regényével, a Jégkirálynővel (2003) olyan sikert arat Svédországban, hogy megírja a folytatását (Predikanten, 2004), s ezzel hivatalosan is elkezdődik krimiírói karrierje. 2010 nyarán összeházasodik Martin Melinnel, az 1997-es év Robinson című reality show  nyertesével. 2007/2008 telén Denise Rudberggel együtt irodalmi műsort vezet a TV4 Plus tévécsatornán.

Szóval Camilla a szomszédom lenne. Fjällbacka a velünk szomszédos járásban, Tanumben van, tőlünk kb. fél óra kocsival. A kis halászvároskán körülbelül három perc alatt át lehet hajtani, így tehát még városkának is túlzás volna nevezni. Körülbelül nyolcszázötvenen lakják hivatalosan. A faluról nem sok mindent lehet elmondani. Ingrid Bergman ide járt nyaralni, az itteni halfeldolgozóból kikerülő szardella egész Svédországban világhíres (sic.!), de amióta Camilla Läckberg befutott, Fjällbackának saját honlapja van.

A Jégkirálynő meghódította egész Svédországot, és a világ több nyelvére lefordították. Most magyarul is olvasható. Ha valaki el akarná olvasni. Ocskai Tímea (is) csak azoknak ajánlja, akik a Miami helyszínelőkben látottakra emlékeztető, kissé kiszínezett epizóddal szeretnék a metrón töltött időt kitölteni, és olyanoknak is, akik az irodalomtól – szórakoztató oldalán túl ­ nem várják el annak igényes megjelenését.

Miért választották 2005-ben Svédországban Az Év Írójává Läckberget? Attól tartok, az eladott példányszámok alapján. De miért lett ilyen sikeres? Két dologra tudok csak gondolni. Az egyik az, hogy az irodalomhoz való hozzáállás Svédiában kissé más, mint a kontinensen. Először is, ebben a hatalmas országban (450,295 négyzetkilométer) mindösszesen 9 és fél millióan laknak, és Moberg, Lindgren, Lagerlöf, Tunström, Strindberg, Lagerkvist, Bellman kivételével elég kevesen jutottak be a világirodalmi tudatba. Valahogy a svédekről nekem nem az irodalom ugrik be. Az irodalomoktatás – legalább is úgy tűnik – arra koncentrál, hogy az ember fia olvasson, nem így Magyarországon, ahol tudni kell a (klasszikus ) szerzőről és a műről értően beszámolni (vagy legalább is még így volt akkor, amikor én legutóbb középiskolában tanítottam), és a gyerek megutál olvasni. Természetesen nagy kérdés, hogy mire helyezzük a hangsúlyt. Színvonalas irodalom kontra egyáltalán legyen valaki, aki olvas ebben a k*a országban.

De mi a másik tényező Läckberg sikerének esetében? A provincialitás. Svédország rettentő provinciális ország, különösen annak a Norra-Bohuslännek nevezett része, ahova Läckberg is való, és ahol én is élek. Már hogyne vette volna meg az egész tartomány, ha már itt játszódnak a regények! Sven  Svensson (a magyar Kovács János svéd megfelelője) bele is halt volna a kíváncsiságba, hogy mi a tomtét (manó svédül) írhatnak a szomszédról. Camillát a környéken személyesen ismerik, a párom együtt járt vele gimnáziumba a mi kis városunkban, ami szintén egy nagy sikerű krimisorozat (szerzője Gösta Unefeldt) és az abból készült tévéfilmsorozat,  A rendőrség Strömstadban (svédül: Polisen i Strömstad) helyszíne. Läckbergnek helyes a feltevése, hogy erre a provincialitásra lehet alapozni. Aztán az is igaz, hogy a felszín alatt itt is ugyanannyi gonoszság lakozik, mint bármely más emberlakta helyen. Gyűlölet, irigység, kapzsiság és bosszúvágy, letakarva olyan mondatokkal, mint mit szólnának az emberek?

Mit szólnának az emberek? A pletykára, szenzációra, kuriozitásra, Robinsonra éhes emberek! 🙂

Azt írja Rapai Ágnes a Facebookon, hogy – idézem – “A hülye kultúrsznobok azt hiszik, hogy a Való Világot csak az ostobák nézik.” Akkor én iszonyú hülye kultúrsznob vagyok. vagy legalább is remélem, hogy azt csak az ostobák nézik. A tévét ugyanis ki lehet kapcsolni. Läckberget pedig csak azért nem kezdenem el olvasni, mert a szomszédom!

A könyv az Animus Kiadó gondozásában jelent meg magyarul.