Archive | Hírek

Tags: ,

Hamis a hús

Posted on 18 October 2012 by Judit

Még mindig nem tudják pontosan, hogy milyen színezékkel manipulálták a sertéshúst. 

A kedden Svédországban kirobbant húsbotrány továbbra is foglalkoztatja a svéd sajtót. Az élelmiszereket ellenőrző svéd hatóság vizsgálatot rendelt el a marhahúsnak eladott sertéshússal kapcsolatban. A színezékről még nem derült ki pontosan, hogy micsoda, de azt már megerősítették, hogy a húst nitrittel kezelték, amit tartósítás céljából szokás használni, de a hús színét is megváltoztatja. (A nátrium-nitrit az élelmiszeriparban kettős célt szolgál: egyrészt élénkebbé, tartósabbá teszi az élelmiszer színét, valamint hús- és halételek esetén meggátolja a baktériumok elszaporodását.A gyomorba került nitritekból és az ott jelenlévő fehérjékből káros nitroaminok képződhetnek, melyeknek rákkeltő hatást tulajdonítanak.)

Nem kizárt, hogy a húst vagy olyan anyaggal kezeltek, amit nem megengedett, vagy olyan adagban alkalmaztak egy egyébként nem illegális anyagot, ami meghaladja a megengedettet. Az értékesített élelmiszer kezelésére vonatkozó adatokat, a felhasznált anyagokat az értékesítők kötelesek  feltűntetni a csomagoláson. A sertéshúst, a svéd hatóságok szerint, nagy valószínűséggel olyan anyaggal kezelték, ami az Európai Unióban nem megengedett. A szóba jöhető anyagok között szereplő ún. azoszínezékek gyerekeknél hiperaktivitást okozhat.

A manipulált hús származási országa Magyarország. Bár ugyanannál a svéd húsnagykereskedő cégnél korábban argentín húsról is kiderült, hogy nem marhahús volt, hanem színezett sertéshús. A fogyasztók reakciója Svédországban egyértelműen azt mutatja, hogy nem hajlandók ezen túl külföldi húst vásárolni. A mostani ügyben a hangsúly a magyar húsra került. Az egyébként sem rózsás helyzetben lévő magyar húsiparnak nem kedvez egy ilyen eset. Véletlen vagy szándékos üzletrontás? A konkurencia rettenetesen nagy az élelmiszeriparban, de a fogyasztókat sem lehet örökké beetetni.

Hírforrás: http://www.svd.se/nyheter/inrikes/fuskkottet-kan-vara-farligt_7591160.svd

Korábbi jegyzetünk: http://www.panno.se/2012/10/az-is-marha-aki/

Print Friendly, PDF & Email
Share

Comments (2)

Tags: ,

Marhának exportálták a sertéshúst

Posted on 16 October 2012 by Judit

Több tonna színezett sertéshúst  marhahúsként adtak el svéd nagykereskedőknek. A svéd hatóságok riasztották az EU-tagországokat. A hús Magyarországról származik. – írja a Svenska Dagbladet.

Bombaként robbant a svéd sajtóban a hús. Az importáló Heat AB ellen rendőrségi eljárás folyik. A cég több svéd nagykereskedelmi cégnek értékesítette az egyelőre ismeretlen színezékkel festett sertéshúst, amit marhahúsként adtak el éttermeknek és élelmiszerboltoknak. A vizsgálat folyik. Nem egyértelmű, hogy milyen szinezékkel változtatták meg a termék kinézetét. A hatóságok figyelmeztetnek, a rövidebb ideig hőkezelt (marhahúsnak hitt) sertéshús egészségre veszélyes.

A Heat AB képviselője, Åke Hultberg azt nyilatkozta a Svenska Dagbladetnek, hogy a húst a magyar Filetto Kft.-től vásárolták abban a hiszemben, hogy az marhahús. Csak 2012-ben. Heat 30-40 tonna húst vett a Filettotól és értékesített a svéd piacon.

A magyar Filetto Kft.-től Franó István azt nyilatkozta telefonban kérdésünkre, hogy a magyar hatóságok is vizsgálatot folytatnak az ügyben. A legutóbbi információ szerint a kft által értékesített hús marhahús volt.

Az ügy ellentmondásosságát talán csak egy Móricz Zsigmond tudná megoldani. De az uniós szakamberek bizonyára ki fogják hamarosan deríteni, hogyan lett a magyar marha színezett sertés, ami marhának lett eladva.

Fotó: Svenska Dagbladet

Print Friendly, PDF & Email
Share

Comments (0)

Az északi sarkcsillag alatt

Posted on 07 October 2012 by Judit

Skandinávia tizenkét legjobb könyve

 

Az idei göteborgi könyvvásár témája Skandinávia. A kritikusok ajánlata:

Geir Gulliksen: Tjuendedagen (2009) – NO

A norvég Gulliksen tarsolyában versek, drámák,regények és esszék találhatóak. A Tjuendedagen (A huszadik nap) című regény házaspárja egy harmadikat is bevesz a kapcsolatukba, a mű ennek a háromszögnek keretében az elmúlt harminc év fontos kérdéseit veti fel a szexualitással kapcsolatban.

Stig Sæterbakken: Gjennom natten (2011) -NO

A már-már gothic dark regényt az teszi szomorúan aktuálissá, és mélyen megdöbbentővé, hogy a szerző idén januárban öngyilkosságot követett el, így a Gjennom natten (Az éjen át) Sæterbakken utolsó műve. A szöveg izgalmas, rémülettel és félelemmel teli.

Mette Karlsvik: Bli Björk (2011) – IS

Legyél Björk! De miért? Az énekes és zeneszerző életéről, apjához fűződő kapcsolatáról, a izlandi klímáról izgalmas, játékos nyelvezettel beszámoló könyv nem csak a Björk-rajongóknak nyújt élményt.

Halldór Laxnes: Kristnihald undir Jökni (1968) – IS

Izland püspöke egy fiatal teológiahallgatót küld Snæfellsjökullbe, hogy kivizsgálja, mi  is a helyzet a gyülekezettel. Állítólag a gleccser alatt a lelkipásztor abbahagyta a prédikálást és a keresztény hit hírdetését ezzel a  mottóval: „ Akik nem költészetben élnek, nem élik túl itt a földön.”  A világok közötti határok elmosódnak a regényben, és a költészet valós részévé válik a realitásnak. A Lelkigondozás a gleccser alatt alapján 1989-ben film készült. (http://www.imdb.com/title/tt0137891/)

Steinunn Sigurðardóttir: Tímaþjófurinn (1986) – IS

A szokatlan módon elmesélt történet főhőse Alda, egy fiatal nő, aki megragadt saját szerelemről vallott elképzeléiben, álmaiban. Alda belső konfliktusa egy fellazított struktúrájú és stílusú narratívában tárul elénk. Hogyan lehet az időt felfogni, és milyen hatással van a pillanat a múltra és a jövőre egyaránt – kérdezi az Időtolvaj című izlandi könyv

Jón Kalman Stéfansson: Himnaríki og helvíti (2007) Harmur englanna (2009) Hjarta mannsins (2011) – IS

Az izlandi szerző utolsó három regénye,Menny és pokol, Angyalok gyásza, Emberi szív, egyetlen történelmi trilógiát alkot, amiben az Izlandon a 1900-as évek elején kezdődő társadalmi változások alakulását követhetjük nyomon.

Thorkild Hansen: Det lykkelige Arabien (1964) – D

A Hansen legjobb művének tartott Det lykkelige Arabien az Arabia Felix fedőnevű 1761-67 közötti dán kincskereső expedíciót dolgozza fel.A  fiatalon elhunyt Hansen Dánia legjobb dokumentumírója. 

Inger Christensen: Sommerfugledalen (1991) – D

A dán költőnő Tomas Tranströmer generációjához tartozik, 2009-ben bekövetkezett haláláig ő volt Dánia egyetlen irodalmi Nobel-díjra jelölt szerzője. A 14 klasszikus szonettben pillangóalakban repked az ember az édenben – itt a földön.

Janne Teller: Kom (2008) – D

A Magyarországon Semmi (eredeti: Intet, 2000) című regényével híressé vált dán szerző 2008-ban megjelent regénye (Gyere) hasonló kérdéseket jár körül, mint a Semmi: konflikusokkal teli világunk erkölcsi kérdései. Filozófikus, kozmopolita és komoly.

Väinö Linna: Täällä Pohjantähden alla 1-3. (1959-1962) – FI

Egy finn család életét követi végig 1880-tól nagyjából 1950-ig érintve a kor legfontosabb eseményeit, kérdéseit: hivatalos nyelv, nacionalizus, szocializmus, világháborúk, függetlenség, és hogy ezek hogyan hatnak az emberek hétköznapjaira. Az északi sarkcsillag alatt című trilógia a finn nemzettéválás alapműve.

Pirkko Saisio: Punainen erokirja (2003) – FI

Pirkko Saisio önéletrajzi regénye,  A vörös váláskönyv női sorsokról szól a proletárdiktatúra árnyékában.  A szerző alapjában a diktatúrához  és saját szexuális identitásához való erkölcsi viszonyulását vizsgálja. A mű egy 1998-ban elkezdett trilógia harmadik része.

Miika Nousianen: Vadelmavenepakolainen (2007) – FI

A málnaízű és csónakalakú gumicukorka az egyik legnépszerűbb svéd édesség. A Finnország és Svédország között közlekedő tengeri kompok és a málnaízű gumicukorka a skandináv kultúra jól ismert jelenségei. Finnország független, önálló állammá válása sokak identitástudatát dúlta fel. Svédek évszázadokon keresztül éltek a mai Finnország területén, ma finnországi svédekké lettek, kisebbséggé. Mi a finn, mi a svéd, mi a finnországi svéd? – mai napig aktuális kérdés. Miika Nousianen Málnacukorkamenekült című könyve egy finn fiú önidentitáskereséséről szól.

 

FORRÁS Dagens Nyheter (Ellen Sofie Lauritzen, irodalomkritikus; Antii Majander, irodalmi szerkesztő, Anita Bay Bundegaar, irodalmi szerkesztő, Friða Björk Ingvarsdóttir, irodalomkritius)

Print Friendly, PDF & Email
Share

Comments (0)

Tags:

Diskriminering i Sverige

Posted on 04 October 2012 by Judit

Diskriminering av romer, rasism mot en skådespelare/teater i Dalarna, diskriminering av homosexuella på Sametinget , hot mot inflyttningarna i Munkedal – – – Jag vill bara påpeka att mer granskning, mer reportage, mer information behövs. Diskriminering, rasism, mobbing av HBT FINNS i Sverige mer än någon våga tycka. Prat om det! prat om det! prat om det!

Vill du hjälpa? Du vet inte hur du kan veta? Känner du ingen homosexuel, bisexuel eller transexuel person? Har du ingen bekant som kommer från ett annat land? eller nån som var född i Sverige med en minoritetsbakgrund? Vet du inte vad vi har för nationella minoriteter i Sverige?http://sv.wikipedia.org/wiki/Nationell_minoritet Har du ingen som har en annan färg på huden, håret?
Sök på internet, gå till bibblan, eller fråga mig.Jag är invändare. Been there,done that. Fråga mig.
mer info i svensk media:
Diskrimineringsbyrå:
Ombudsmannen:
Print Friendly, PDF & Email
Share

Comments (0)

Le Grand Noir

Posted on 11 July 2012 by Judit

Print Friendly, PDF & Email
Share

Comments (0)

Aforizma 2.

Posted on 14 May 2012 by Judit

Amikor egy férfi késsel a kezében közeledett Buddhához, hogy megölje ôt, Gotama azt mondta neki:

– Köszönöm az ajándékodat, de nem fogadom el.

A férfi erre úgy meglepôdött, hogy elfelejtette, mi volt az eredeti szándéka, és ott hagyta Buddhát.

Print Friendly, PDF & Email
Share

Comments (2)

Tags: ,

Aforizma 1.

Posted on 07 May 2012 by Judit

A gyerekek olyanok, mint Jézus Krisztus – magukra veszik a világ bűneit.

Print Friendly, PDF & Email
Share

Comments (7)

Tags:

A Mortedella-lista

Posted on 27 April 2012 by Judit

Ezt hallgatom, amikor azt írom:

Print Friendly, PDF & Email
Share

Comments (0)

Camilla és Kerstin a budapesti könyvfesztiválon

Posted on 23 April 2012 by Judit

Szóval Camilla a szomszédom lenne. Fjällbacka a velünk szomszédos járásban, Tanumben van, tőlünk kb. fél óra kocsival. A kis halászvároskán körülbelül három perc alatt át lehet hajtani, így tehát még városkának is túlzás volna nevezni. Körülbelül nyolcszázötvenen lakják hivatalosan. A faluról nem sok mindent lehet elmondani. Ingrid Bergman ide járt nyaralni, az itteni halfeldolgozóból kikerülő szardella egész Svédországban világhíres (sic.!), de amióta Camilla Läckberg befutott, Fjällbackának saját honlapja van.

Ezt még tavaly januárban olvashattuk a  Jávorszarvaslesen. Tán akkor határozták el a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál szervezői, hogy a soros dán elnökségre és a skandináv krimik népszerűségére rájátszanak.

A svéd/norvég/finn/dán, de főként svéd detektív regény rejtélyes előretörésére többen próbáltak már magyarázatot találni. Hallottuk, hogy a nagyfokú jólétben az unalomtól senyvedő íróknak-olvasóknak bizonyára nagyon is kellett a krimik által okozott izgalom. Egyébként hogy is lehetne annyi misztikus, perverz, aberrált gyilkos és annyi sötét, gonosz gondolat egy olyan társadalomban (skandináv), ahol nincs is megélhetési gond, nincsenek etnikai problémák, alkoholizmus vagy szervezett bűnözés?

Egyrészt az úgynevezettjóléti társadalmakról meglehetősen torz kép létezik a kevésbé jóléti  társadalmakban, mint például Magyarországon. Másrészt egy komoly tényezővel nem számol a kedves érdeklődő: a sötétség alapeleme az észak-európai létmódnak (A sötét pont, avagy a kortárs skandináv irodalom jelentősége). A földrajzi adottságokkal szerintem nagyon számolni kell. Tehát a fényviszonyok hatással vannak a pszichére és az irodalmi műfajokra. Gondolom az is közrejátszik, hogy itt, északon a településstruktúra és népsűrűség lényegesen eltér attól, amihez a kontinensen hozzá vannak szokva. A magány, a végtelen távolságok, a sűrű erdő, a mélysötét gondolatok, a felderítetlen gyilkosságok a skandináv hétköznapok része, hogy úgy mondjam.

Nos, a svédek például mindig is szerettek krimit olvasni. A gothic, a horror, az emo és társai mindig is nagy népszerűségnek örvendtek. Nem csoda, hogy a hazai krimiírók is hamar a népszerűségi listák tetejére kerültek. A fordítások pedig szinte párhuzamosan készültek. (A nyelvtudás, nyelvtanulás egészen más fényben van az északi országokban, a dán-svéd-norvég-finnországi svéd áthajlás mellett angolul majdnem mindenki tud, sokan spanyolul, franciául, németül. A bevándorlók nagy többsége két- vagy háromnyelvű.)

A skandináv krimi nekünk, északiaknak már nem új. De annál izgalmasabb, hogy a fordításoknak köszönhetően, most már a magyar közönségnek sem. A fordítók kis táborából hadd emeljem ki Lipcsey Emőkét.  Kerstin Ekman: Mordets praktik (Egy gyilkos praxisa) című regényének fordításával jelentkezett az idei Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon (az Orpheusz kiadó gondozásában). Olvassák, és borzongjanak velünk. Itt, a Sarkkörhöz közelebb nyáron le se megy a nap. Ennél tökéletesebb fényviszony nem is lehetne a krimiolvasásához!

  „Ne hagyd, hogy átmenjen rajtad a sötétség – bátorított egyszer apám. – Sokkal jobb, ha te magad mész át a sötétségen.” – Morten Ramsland

Bevezetés a skandináv irodalomba
10 kihagyhatatlan könyv a Könyves Blog szerint:

Per Petterson: Lótolvajok (ford. Földényi Júlia, Scolar Kiadó, 2009.)
A gyermekkor tündöklő és fájdalmas képei az öregkorból visszatekintve és újra feldolgozva.

Morten Ramsland: Kutyafej (ford. Soós Anita, Novella Kiadó, 2009.)
Egy nem mindennapi család öt generációt felölelő története, Skandináviából Jamaicán át egészen a Himalájáig.

Hjalmar Söderberg: Doktor Glas (ford. Papolczy Péter, Polar Kiadó, 2008.)
Naplóregény a XX. század fordulójáról. Beteljesületlen szerelem, magány, titkok.

Halldór Laxness: Az éneklő hal (ford. G. Beke Margit, Kossuth Kiadó, 1962.)
A regény a századforduló utáni évek Izlandjába visz el bennünket. Könyv az árvaságról, az otthontalanságról és a kikezdhetetlen erkölcsi világrendről. Költői próza.

Sjón: A macskaróka (ford. Egyed Veronika, Magvető Kiadó, 2011.)
Egyszerű történet a kiszolgáltatottságról és a lélek sötétségéről, az izlandi mitológia köntösében.

Janne Teller: Semmi (ford. Weyer Szilvia, Scolar Kiadó, 2011.)
Ifjúsági regény a kamaszkor alapkérdéseiről, amelyek egyúttal a felnőttkor alapkérdései is. Egyszerre torokszorító és gyógyító könyv.

Per Olov Enquist: Egy másik élet (ford. Kúnos László, Európa Kiadó, 2011.)
Enquist önéletrajzi regényében kevés szó esik ugyan konkrét álmokról, a valóság tárgyalása azonban álomszerű. Hihetetlen, mégis megkérdőjelezhetetlen csodaként tárja elénk a hétköznapokat.

Jo Nesbø: Boszorkányszög (ford. Petrikovics Edit, Animus Kiadó, 2010.)
A Harry Hole-sorozat harmadik kötetében egy sorozatgyilkos nyomába ered a nyomozó. A XIX. századi orosz realizmus keveredése a hollywoodi akciófilmekkel.

Tore Renberg: Mégis van apám (ford. Ambrus Orsolya, JAK/L’Harmattan Kiadó, 2012.)
Gyermekkor, kamaszkor a 80-as években, rengeteg pop- és rockzenével. Minden, amit a norvég középosztályról tudni kell.

Kjell Eriksson: Burundi hercegnője (ford. Péteri Vanda, Animus Kiadó, 2011.)
Egy megmagyarázhatatlan gyilkosság nyomán feltárulnak egy család titkai, közben pedig a nyomozók magánéletébe is betekintést nyerünk. Mély emberismeret és nyelvi kifinomultság jellemzi Eriksson krimijét.

Print Friendly, PDF & Email
Share

Comments (0)

Tags:

Napi #fail #köztársaságielnök

Posted on 02 April 2012 by Judit

Most aztán elkezdtek pörögni az események Magyarországon. Ma délben lemondott Schmitt Pál, a köztársaság elnöke.

Sokszor velem is előfordul, hogy hirtelenjében elszólom magam, vagy félreolvasok valamit, ha nem figyelek oda mindkét szememmel (vö. nőíró Esterházy Péternél). És vannak ugye azok a fránya freudi elszólások is. Szerintem valami ilyesmi történhetett ma a magyar Wikipédián is. Vagy nem?

Schmitt Pál lemondása után az országgyűlés elnöke, Kövér László veszi át ideiglenesen a köztársasági elnök szerepét. Ezt már ma délután is így (nagyon helyesen) láthattuk a wikin:

 

A wikilányok és wikifiúk rendkívüli sebességgel frissítették az oldalt. De az lehetetlen, hogy ILYEN gyorsan pörögnének az események. Tekerjünk csak le a cikk végére! Na, erre még Rózsa Sándor is összevonná a szemöldökét:

De esküszöm, hogy ez mind így igaz!  Csak ha ez most egy – stílszerűen – focimeccs lenne, az ilyen gyors cseréktől, azt hiszem, szélütést kapna a játékvezető, és a NOB elnöke rápirítana a csapat edzőjére (esetünkben a miniszterelnökre).

“Az hihető, hogy délelőtt a kocsmában elaludtam, és megálmodtam, hogy Schmitt Pál lemond? (Meg az ország jövőjét is, de az nagyon kakás.)” – Kabai Lóránt.

 

Print Friendly, PDF & Email
Share

Comments (0)

Advertise Here

Photos from our Flickr stream

See all photos

Advertise Here

Twitter

Impresszum

Felelős kiadó:

Szeles Judit
...................................