Archive | November, 2016

Szurokföldje

Posted on 28 November 2016 by Judit

Sara Lidman svéd írónő, 1923-ban született, tehát a mai feministák nagyanyja. Hasonló súlya van az életművének, mint hazai nőirodalmunkban mondjuk Polcz Alaine könyveinek. Közel húsz könyvet írt, az első, a Kátrányégető 1953-ban jelent meg. Magyarra kevés művét fordították le. Debütregényét, a Kátrányégetőt Carolina Frändes rendezte meg idén a stockholmi Riksteater számára. A dramaturg Carl Åkerlund.

Tjärdalen. Hogyan is fordíthatnánk le a szimbolikus címet? A tjära szurkot, kátrányt jelent, a dalen pedig völgyet. Maga a szóösszetétel a kátrány kivonására használt építményt jelöl. De magyar nyelvterületen hol csinálnak fakátrányt? Hol van annyi fenyő?  A faszén égetésének mellékterméke a kátrány. Léteznek kátránygyűjtő boksák. De kifejezetten kátrány égetésére készült építmények nem jellemzőek Magyarországon. Szét lehet nézni a szépirodalomban, Gorkij fekete vért köpő kátrányégető embere, akinek már alig volt szeme – bukkan fel. Vagy egy litván népmese egy legényről, aki kátrányégetőnek szegődött.

A címbeli szurokégetőt a Róka becenevű illető lerombolja, és maga is megsérül közben. A kis falu, ahol a regény játszódik, egészen északon, Norrbottenben található. A kis közösség minden tagja egymásra van utalva. Állattartásból, szerény mezőgazdaságból és a kátrányégetőből élnek. Nagy a szegénység. A hagyományos lutheri vallás mellé a szabadegyház is beférkőzik. A regény egyik meghatározó szereplője az Ördög maga. A regényben rémálmok, jelenések jelzik a jelenlétét.  Nem egyedül Róka beteg ebben a faluban. Nils epilepsziás lesz. De míg a kis Nilset az egyház, a vallás meggyógyítja, Róka belehal a sérüléseibe. A mű Petrus erkölcsi válságkezelését részletezi a legjobban: Petrus sem a pénzt, sem a ráeső felelősséget nem tudja rendesen kezelni.

A darabban minden szerepet nők játszanak, hét színésznő. A narrátor hol Petrus, hol maga a szerző, Sara Lidman. A kettős vagy hármas szereposztás meglehetősen zavarossá teszi az előadást. A díszlet egyszerű, a jelmezek puritánok, maiak. A dalokat egy kis, színpadon ücsörgő együttes adja elő. A számok nem nagy számok. Inkább egy revüt juttatnak az ember eszébe, mint egy dalszínházat. Persze a színészek egész jól énekelnek, némelyik még hangszeren is játszik. Az előadás azonban mégis kissé falsra sikeredik.

Az egész olyan, mintha Brecht támadt volna fel. A brechti színház elemeit azonban egy 53-as nagyregényre húzták rá, és igen didaktikusan a mai világra vetítették. A fő téma a férfiak szerepe a társadalomban és a kollektív bűn lett, ugyan mindkettő szerepel az eredeti regényben, de a történetbe finoman beleadagolva. Itt a reflektorfénybe a haldokló Róka kerül, és a mai világban fölöslegesen szenvedők milliói. A replikák túl harsányak lesznek, a világítás eltorzítja az alakokat, a zene elbagatellizálja a tragédiát, a didaktikusság pedig elnyomja a nüanszokat.

Nem olyan jól sikerült regényadaptációt láthattunk tehát a stockholmi Riksteater göteborgi vendégszereplésében egy novemberi napon. A hó aznap este esett le Göteborgban. A színházból kijőve keserű kátrányízt érzek a számban. Minden szuroksötét. Norrbotten hangulata rátapadt a bőrre. Az emberek érzéketlennek tűnnek. Svédország Szurokföldje.

 

Comments (0)

Greta galaxisához való útikalauz

Posted on 16 November 2016 by Judit

(Elhangzott az Újvidéki Rádió Szempont című adásában, szerkesztette: Balázs Attila)

Hát, tudod, az úgy volt, hogy Hitler egy kis nyugat-svédországi kőfejtőből rendelte meg a gránitot a nagy berlini építkezésekhez. Akkor már bejáratott hely volt Krokstrand és a kőfejtő, ami egy fjordban található egészen a norvég-svéd határon. Krokstrand fénykora a tizenkilencedik és huszadik század fordulójára tehető, amikor az argentinok felfedezték a remek gránitlelőhelyet. Nagy hajókat töltöttek fel a helyben fejtett macskakővel, és amíg a rakodás tartott, az argentin tengerészek megtanították a kőfejtőlegényeket tangózni.

Karinnal a krokstrandi tangófesztiválon ismerkedtem meg. Ahhoz a generációhoz tartozik, akik az 1970-es években költöztek az akkorra már kihalt Krokstrandra, hogy biodinamikus életet leheljenek az ottani közösségbe. Karin szabadúszó író, újságíró. A barátságunk csúcspontján kaptam tőle egy zsák tyúkszart, aminek a segítségével beindítottam a krumplitermesztést a kertemben.

A filmet, amit a krokstrandi híres kultúrházban néztünk meg, Karin lánya, Astrid rendezte. Astrid Askberger véletlenül, a kalap kapcsán ismerkedett meg Greta Jane Pedersonnal Bostonban.

  • Szép a kalapod – mondta Astrid Gretának a buszon.
  • Neked is – válaszolta Greta. És jóbarátok lettek.

Ez valamikor a kilencvenes évek végén történt. A filmfelvételeket 2000-ben kezdték forgatni Gretával. A forgatás tizenöt éven keresztül követi végig egy amerikai lány hétköznapjait. A hétköznapokat, amelyek Greta esetében egyáltalán nem hétköznapiak.

Gloomy történet egy nagy családról, ahol is az apuka meghal rákban, az anyuka bánatában alkoholista lesz, és Gretanak kell kezébe venni a család eltartását. Semmi sem működik igazán.  Végül Greta kitör, és bejárja az Államokat. Megismerkedik élete szerelmével, akivel nyitott kapcsolatban él. Mind a ketten zenélnek. Greta az énekes az együttesben, amit Romanteeknak hívnak. Közben biofarmon látjuk Gretat dolgozni. Egybekelnek Matt-tel. És Greta fürdik a boldogságban és a tavirózsával benőtt tóban.

Honnan ez a varázslatos hang, ez a kabarédíva-jelenség? Honnan a kalap? Helyi vintage-boltból. Nemcsak a kalap, a ruhák, a cipők, az ékszerek, táskák, övek, sálak, kis bizsuk is. Színek, parfümök, játék a hangokkal. Jazzes elektro-punk, banális és szomorkás, de szabad. Vagy csak azt hiszi, hogy szabad. Mert az biztos, hogy mindent nem szabad. Még az Államokban sem. Greta is mintát követ, miközben keresi a mintákból való kitörés lehetőségeit. Mennyire sikerülhet? Ha engem kérdezel, aki látta a filmet, azt kell mondjam, nem annyira.

A tárgyak dzsungelében fekszik az ágyon és cigarettázik, lemezfelvételt készít Matt-tel, az egyik testvérével, Maj-Brittel vintage-bolt megnyitójára megy, az anyukájuk a rehabról sms-t küld, aztán az ikonikus esküvői jelenet, ahol örök hűséget fogadnak egymással Matt-tel. Amerikai álomesküvő. De meddig tart ez az álom? Greta a krokstrandi színpadon áll, és a svéd közönséget kérdezi. Együtt vannak-e még Matt-tel? Greta szavazásra bocsájtja a kérdést, vajon mit gondol a publikum. Az emberek nagyjából fele arra szavaz, hogy igen, még együtt vannak, a másik fele nemmel szavaz. Greta azonban nem árul el semmit. Titokzatos díva.

A film után levonulunk a vetítőteremből a kocsmába. Igen, Svédországban is van kocsma. Igaz, elvétve. Inkább a szebb és kevésbé hangulatos bároknak kedvez a közízlés. De Krokstrandban az 1930-as évek óta megvan a kultúrház és a kocsma a kőfejtőhöz. Nem búfelejtő, hanem kőfejtő. Jó söröket lehet kapni. Dohányozni itt is tilos, de az ember odaképzeli a füstöt. A kabarédíva egy képeletbeli belső utazásra, egy meditációra csábít minket: egy virágot kell megkeresnünk ott, bent. A mi virágunkat. A félelem az ajtón dörömböl. És meg kell tanulnunk, hogy lehet az ajtót óvatosan kinyitni. Greta éteri hangja lebegi be a kocsmát. Mintha mindenki magába szállna a zene segítségével.

Egy gyertyalángba belerepül egy elfáradt őszi légy. A láng megkapja, majd lassan felemészti a kis fekete testet. Látom, ahogy a viasz megfolyik a gyertya oldalán. A légy teljesen szublimálódik a tűzben, maga után egy kisebb lyukat hagyva a viaszban. Efemer jelenség a légy élete. Az ablakon túl őszi levelek hullanak. Elmúlik a koncert is rövid időn belül. A vendégek felhörpintik italaikat, és kibotorkálunk a sötétségbe.

Krokstrandon olyan ötvenen, ha élnek. A kultúrházban filmpremier volt, a kocsmában egy amerikai lány énekelt. A Romanteek együttes dalai fent vannak a Spotify-on, a YouTube-on. Haza lehet vinni egy darab Gretát. Greta’s Guide to the Galaxy a film eredeti címe. Az is megtalálható a neten.  Az élmény folytatható, újra átélhető, elkapható a pillanat.

 

Comments (0)

Tags:

Fonat

Posted on 13 November 2016 by Judit

 

kezed kötélfonáshoz szokott

mégis megpróbálod befonni a hajam

mint amikor Kelet-Afrikában vagy Cape-Townban

neked próbálta vadgesztenye hajadat

szép simára fonni egy bennszülött nő

és amikor azt kérte, hogy vizezzétek be

fejest ugrottál az úszómedencébe

ő pedig elefántcsont fogait kivillantva

nevetett feléd, kamasz matróz

Comments (0)

Tags:

Szerelmes vers

Posted on 02 November 2016 by Judit

Ma két éve, hogy a barátomat megismertem. Egy egész verseskötetet írtam azóta neki. Ebből a készülő kötetből íme egy vers:

SZELES JUDIT:

Szerelmes vers

 

Nyersolajtankereken a toronyban

milyen élet folyt, az unalom

eluralta-e az olajos napokat,

Cape Townnál fordultatok-e

észak felé, mert a hajó nagyobb

volt annál, hogy  a Szuezi-csatornán

keresztül közelítsétek meg Rotterdamot,

volt-e rendes kimenő a fekete kontinensen,

vagy csak megérintettétek a fokföldi

ibolyákat, mikor fogod elárulni,

hány fekete nővel feküdtél össze

a toronyban, a hotelban, a bokorban,

hány társad volt, akik ugyanúgy

szenvedtek az unalomtól, és fényesre

sikálták az ultranagy nyersolajszállítót,

oda-vissza ezerszer a négyszáz méter hosszú,

hetven méter széles fedélzetet,

hatalmas méretekről beszélhetünk,

mennyi időbe tellett bejárni és felmosni,

a kéményt milyen színűre kellett festeni,

hova dobtátok az üres sörösdobozokat,

és mi lett a nagy afrikai dobbal, amit

a cape towni bazárban vettél, de túl

nagy volt, hogy Norvégiába hazacipeld,

mondd, hogy jelentkeztél a hajóra

a Perzsa-öbölben, melyik városban vettek fel,

hol nem lőttek rakétákkal rátok,

mit csináltál a szolgálatért kapott

tengernyi pénzzel, mind elittad, vagy

vettél belőle házat, feleséget, kocsit?

Túl sok a kérdés, azt mondod, nem szoktál

hozzá a kíváncsisághoz a szupertankereken,

nem vagy közlékeny, mindent úgy kell

harapófogóval kiszedni belőled,

a csend és az unalom megkérgesített,

mintha a tengeri sóval bevont test

tovább fennmaradna a többi test között,

mintha az alkohollal átitatott szervek

többé nem reagálnának az érzelmi ingadozásokra.

Kimondhatatlanul szeretsz. Rettenetesen szeretlek.

Berge Brioni, Berge Queen, Berge Emperor, Berge Septimus –

mind a Bergesen Hajótársaság tankerei , a hetvenes évek végén

a hét tenger legmocskosabb királynői.

 

A vers eredetileg az Új Nautiluson jelent meg.

 

Comments (0)

Advertise Here

Photos from our Flickr stream

See all photos

Advertise Here

Twitter

Impresszum

Felelős kiadó:

Szeles Judit
...................................