Archive | December, 2015

Tags:

Meglepő tények a sötétség országáról

Posted on 18 December 2015 by Judit

„Svédországban mindenki bevándorló”, legalábbis ezt olvassuk a tizenkét éve északra emigrált Szeles Judit Ilyen svéd című verseskönyvében, amely a befogadó ország közéleti problémáit, élővilágát és történelmét, az ott élők különleges szokásait és szenvedélyeit tárja az olvasó elé nem kis iróniával, a hideg statisztikai adatokat is felhasználva.

Régóta írsz, ráadásul az aktív időszakaidban meglehetősen intenzíven, mint ahogy arról az utóbbi két évben egymást érő versmegjelenéseid is tanúskodnak, korábban viszont alig publikáltál, s a kötetkiadást sem sietted el. Mikor és hogyan vált számodra az írás szenvedéllyé, hivatássá, s miért vártál eddig az első könyv megjelentetésével?

Tulajdonképpen első versemet általános iskola harmadik osztályában írtam. Gimnazista koromban kerültem a debreceni Egyetemi Élet stúdiójába, onnan pályáztunk még tizenéves koromban a Sárvári Diákköltők és Diákírók Találkozójára, amin kétszer is részt vettem. Az Egyetemi Életes időszak után Alföld Stúdiós lettem. Aztán 2003-ban Svédországba költöztünk, nagyon el voltam foglalva az új nyelv megtanulásával, és sokáig nem írtam. Festettem helyette. Volt korábban szó arról, hogy egy verseskötettel jelentkezem az Orpheusz Kiadónál, de Deák László tragikus halála miatt ez nem valósult meg. Az Ilyen svédet gyakorlatilag három hét alatt írtam meg, 2014 tavaszán, miután szerencsésen publikáltam szinte valamennyi verset többek közt a Műhelyben, Kortársban, Zempléni Múzsában, Új Forrásban, Ex Symposionban és a KULTer.hu-n. Viszonylag hamar találtam kiadót is, a könyv a FISZ Hortus Conclusus sorozatában jelent meg…

 

Áfra János interjúja Szeles Judittal a Kulteren.

Share

Comments (0)

Tags:

Szenzáció

Posted on 16 December 2015 by Judit

Az Újvidéki Rádió strömstadi tudósítóját hallják. Strömstad Svédország Vajdaságában található, hatezer lakosú kisváros,eredetileg halászfalu, de az évek során kiavanzsálta magának a város címet, és azóta turistaváros lett. Legnagyobb látványossága a tengerpartja és a norvég turisták számára olcsónak számító sör. Persze minden viszonylagos. Egy vajdasági magyarnak bizonyára sok volna egy korsó sörért nyolcvan svéd koronát kiadni. (Egy svéd korona tizenhárom szerb dínár.)

Strömstad Nyugat-Svédország Bohuslän tartományában található, mindjárt a norvég határ mellett a kanyarban. A terület sokáig Dániához, majd Norvégiához tartozott. 1658-ban került svéd fennhatóság alá. A tartomány északi részén a dánhoz és a norvéghoz hasonlító nyelvjárást beszélnek,a nollhöttent.

A kisvárosban tulajdonképpen nem szokott sok minden történni, szenzáció meg végképp nem. A helyiek szeretik a turisták csendes áramlását, az áramlást alapvetően. A város neve is azt jelenti, hogy „áramlás- vagy örvényváros”. Egyszóval ritkán kerül Strömstad az újságok címlapjára.

A héten mégis történt két dolog. Az egyik a Helga-nevű orkán, a másik pedig egy nő nyomtalan eltűnése. Helga érkezésére mindenki számított, mert a meterológusok megjósolták. A hétvégére dagályt is vártunk. A vihar pedig tovább korbácsolta az Északi-tengert. Ennek eredményeként a tenger kilépett a medréből,és elárasztotta a főteret meg  a buszpályaudvart. A vonatok sem jártak, és sok háztartásban az áramellátás is szünetelt. De az  ilyen jellegű orkán nem ismeretlen ezen a vidéken. Az idei szezonban ez volt a nyolcadik. A különlegessége azonban abból állt, hogy egészen hosszú ideig (egy hétig) elhúzódott, és a tenger pedig nem húzódott vissza sokáig.

Susanne (nevezzük így) az egyik viharos napon tűnt el. Utoljára kis szürke Fordjában látták Seläternél. Sokan ismerték személyesen is, nekem pár évig a szomszédom volt. Harminc éves kora körül egy szörnyű autóbalesetben szinte mindene összetört. Úgy rakták össze, hogy évekig járókerettel,majd mankóval járt. De még fiatal volt, és jól regenerálódott a szervezete. Sokat találkoztunk a gyógytornán, ahova én lelki okokból jártam az izmaimat lazítani. Ő pedig lázítani. Lázasan dolgozott a különböző edzőgépeken, hogy visszanyerje teljes mozgásképességét. Sokan azt mondták róla, hogy depresszióba esett. Voltak, akik számítottak Susanne eltűnésére. Mondhatni előrejelezték, mint valami orkánt. Én nem láttam ugyan benne az öngyilkos hajlamot,csendesen iszogattuk a kávét, amikor időnként összejöttünk,mi, a jó szomszédok. Azt mondják, egy örvénybe vetette bele magát.

Stömstad nevezetes még a jachtkikötőjéről, és korábban fürdőváros is volt. A környéken különleges ásványforrás található, amire kutak és fürdő épült. Mára már nem olyan híres az ásványvize, inkább olcsó sört vesznek a bevásárlóturisták, meg egyéb olcsó alkoholt. Norvégiában olyan magasak az árak, hogy inkább átjönnek a határon, és hazacsempészik a finom italokat. A pián kívül népszerű  csempászárú még a friss hús,a cigaretta és az édesség. A legkomikusabb az egészben az, hogy az itteni bevásárlóközpontoknak norvég tulajdonosaik vannak. És Norvégia nem tartozik az Unióba, ezért nem is volna szabad ezeket a dolgokat átvinni a határon, legalább is nem határtalanul sokat. Szóval nagy csempészet folyik Strömstad határában.

Amikor ezt írom, még javában tombol Helga. Vagy lehet, hogy ez már a lánya, Ingrid? Rettenetesen esik és fúj. Hármas fokozatú riasztást adtak ki az egész megyére, különös tekintettel Bohuslänre.

Share

Comments (0)

Advertise Here

Photos from our Flickr stream

See all photos

Advertise Here

Twitter

Impresszum

Felelős kiadó:

Szeles Judit
...................................