Archive | June, 2014

Bánk bánja

Posted on 22 June 2014 by Judit

(zongorakísérettel)

 

Becsületünket most e perc dönti el!

 

a nemzet szó becsületét dönti el a perc

a szó eredete a középkorra tekint vissza

a nemzet kifejezéssel az egy uralkodó alá tartozó

földbirtokkal rendelkező

fegyvertartásra jogosult

kollektív jogokkal rendelkező nemesemberek

összességét jelentette

Egressy Béni Katona József Bánk bánját dolgozta át Erkelnek

Egressy Béni eredeti neve Galambos Benjámin volt

Erkel Ferenc  zeneszerző, karmester

zongoraművész és sakknagymester volt

Egressy és Erkel kisakkozták a nemzet operáját

Erkelnek nem volt könnyű a dolga

hogy megtalálja a szerzőt a librettohoz

a korabeli vezető értelmiségiek

szinte kivétel nélkül

irodalmárok, írók, költők voltak

akiknek jelentős része különösen az operát

felesleges fényűzésnek tartotta

a reformkor nagyjai

egyfajta komolytalanságot és olcsó szórakozást

láttak a zenés színházban

a nemzet szó becsületét dönti el a perc

a szó eredete a középkorra tekint vissza

a nemzet kifejezéssel az egy uralkodó alá tartozó

földbirtokkal rendelkező

fegyvertartásra jogosult

kollektív jogokkal rendelkező nemesemberek

összességét jelentette

a huszonegyedik századi egyesülő Európában a radikális

jobboldal ugyan „nemzetek Európájáról” beszél

de a nemzet szó azonban itt is, mint minden hivatalos szóhasználatban

– például a személyes iratokban, útlevelekben – ‘ország’ jelentésben szerepel

vagyis a nemzet politikai nemzetet jelent, az országlakosok közösségét

míg az egykori “kultúrnemzet” neve: etnikum

Szuhafői Bartók Béla az Osztrák Monarchiában született

és az Amerikai Egyesült Államokban halt meg

Bartók nem volt sakknagymester

talán ezért sem szerette Erkel Bánk bánját

”Erkel […] olaszos zeneszámok közé belétűzdelt

egy-két cigányos hallgatót vagy csárdást

Ilyen heterogén elemek összekeveréséből

nem magyar stílus, hanem stílustalanság […] származik”

mely „a mi számunkra sem jelent igazi nemzeti művészetet”

a kommunista és a szellemtörténeti definícióban

egyaránt problematikus a közös lelki alkat

illetve a néplélek mibenléte

erősen megkérdőjelezhető például egy normandiai paraszt

és egy párizsi belvárosi boltos vagy értelmiségi

egy új-mexikói latino farmer és egy New York-i bróker

lelki alkatának közössége

ahogy az is, hogy közös néplélek fennhatósága alatt állnának

noha nyilvánvalóan és elismerten a francia, illetve az amerikai nemzet tagjai

de egy marosvásárhelyi unitárius, szabolcsi református

kunsági katolikus, győri, eszéki vagy budapesti magyar

lelki alkatában (néplelkében) is jelentős különbségek fedezhetők fel

a magyarok saját magukat mindenütt a magyar névvel jelölik

a 10. századi Magyarország lakóinak és a 20. századi „magyaroknak”

és „székelyeknek” genetikai összetétele

lényegesen eltér egymástól

még nem lehet konklúziókat levonni, a közbülső századokban

élt népességet is elemezni kell, továbbá

egész Kelet-Európa genetikai történetét is

a 10–11. századi magyarság kialakulásának megértése érdekében

a Bánk Bánból 1914-ben némafilm készült Kertész Mihály rendezésében

a némafilm hang nélküli filmművészeti alkotás

a szereplők hangos jeleneteket játszanak el

annak tudatában azonban, hogy a film majd némán kerül a nézők elé

a dialógusok a jelenetet követően feliratként olvashatók

a némafilmek bemutatása általában zongorakísérettel történt

a nemzet hang nélküli művészeti alkotás

a nemzet bemutatása általában zongorakísérettel történik

 

Comments (0)

Advertise Here

Photos from our Flickr stream

See all photos

Advertise Here

Twitter

Impresszum

Felelős kiadó:

Szeles Judit
...................................