Archive | March, 2014

Tags:

Bratt-rendszer

Posted on 19 March 2014 by Judit

Ivan Bratt, orvos és politikus

1878-ban született Jönköpingben[1]

az ő nevéhez fűződik

az alkoholjegyrendszer

amit Svédországban 1917-től

vezettek be és csak 1955-ben

törölték el, amikor is egy

szombati  napon elkezdtek

erős sört árulni

azon a szombaton minden svéd

iszonyatosan berúgott

1955 szombati nappal kezdődött

ebben az évben alakult meg

a Varsói Szerződés

ebben az évben halt meg

Albert Einstein

és mondott le Winston Churchill

Svédország pedig az

alkoholjegyrendszer eltörlését

ünnepelte országszerte

a Bratt-rendszer a svéd állam

próbálkozása volt az

alkoholizmus visszaszorítására

és az alapja az italdiszkont-rendszernek

a törvény szerint havi 1,8 liter

erős alkoholt lehetett vásárolni

a bor és a gyengesör nem tartozott

a jegyköteles italok közé

mindenkinek volt egy kis

jegykönyvecskéje (ellenszolgáltatási könyv)

amibe minden alkalommal

bepecsételtek, amikor az illető

alkoholt vásárolt

és amikor elérte a havi kvótát

ki kellett várnia a következő hónapot

így az egy főre eső alkoholfogyasztást

évi 21,6 literre korlátozták államilag

alkoholt csak az arra kijelölt italdiszkontban

lehetett beszerezni

korábban Göteborgrendszernek[2] nevezték

a Göteborgrendszert azért vezették be

hogy csökkentsék a alkoholizmust

a szegénységet és a bűnözést

1855-ben betiltották Svédországban

a házi alkoholfőzést

a tizenkilencedik század elején

az egy főre eső alkoholfogyasztás

34 liter volt évente

1860-tól Göteborgban egy megbízott

társaság felelt az alkoholkifőzésért

a helyi kincstár ellenőrizte, hogy

a kifőzde csak a kijelölt éttermekbe

szállított alkoholt

a bevételt múzeumok, parkok

könyvtárak fenntartására fordították

a rendszert később az egész országban

majd ennek mintájára külföldön is bevezették

Skóciában például a göteborgi rendszer

alapján működő kocsmákat gótoknak nevezték

a Göteborgrendszert tulajdonképpen

nem Göteborgban vezették be először

hanem Falunban, ahol megalakult

az első alkoholmonopólium

amit Göteborgban szentesítettek

Falunban volt a világ első

alkoholmonopóliuma

a tizenkilencedik század közepétől

ezt kiterjesztették az egész országra

majd 1917-től jegyrendszert

kapcsoltak az ezentúl

Systembolag (rendszertársaság) nevű

mai napig fennálló italdiszkonthoz

ma a svédek évi kilenc liter

erős alkoholt fogyasztanak évente

ebbe nem számolják bele a húsz éven aluliakat

húsz éven alul tilos alkoholt vásárolni

a Systembolag nevű italdiszkontban

de mivel máshol nem lehet beszerezni alkoholt

ezért a húsz év alattiak idősebbeket

kérnek meg, hogy alkoholt vegyenek

Ivan Bratt idején a svédek négyszer

annyi alkoholt fogyasztottak

mint most, de ebbe csak a magas

alkoholtartalmú italokat

értik bele, gyengesört és cidert

bárki vehet a közönséges boltban

2009-ig Anitra Steen volt a svéd

Systembolag elnöke

Anitra Steen Göran Persson

korábbi miniszternelnök

államtitkára volt

1955-ben éppen hat éves volt

a kis Anitra, amikor először

jegy nélkül lehetett

erőssört venni

azon a szombati napon

mindenki a kocsmába sietett

mert a system szombaton nem volt nyitva

és rendelt egy pohár erőssört

azután még egyet és még egyet

mindaddig amíg úgy meg nem részegedett

hogy többet nem bírt rendelni

azóta minden szombatot

ünnepléssel töltenek a svédek

sőt, már péntek este elkezdik

a szerdát pedig kisszombatnak nevezik

szerdán, pénteken és szombaton

óvatosan kell közlekedni

Svédországban, mert sok a kivilágítatlan

illuminált az út szélén és a bokrokban



[1] ejtsd: Jönsöping

[2] Göteborgsystem, Gothenburg vagy Trust Public House System

Share

Comments (0)

Tags:

Alkohol

Posted on 17 March 2014 by Judit

Svédországban kilenc liter tiszta alkohol

az egy főre jutó alkoholfogyasztás

ami az utóbbi években csökkenő mértéket mutat

a század elején tíz liter jutott egy lakosra

ebbe nem számolták bele a tizenöt éven aluliakat

Svédországban a tizenkilencedik század óta

italdiszkontban lehet csak alkoholt kapni

amikor eldöntötte az állam

hogy ráteszi a kezét az alkoholra

még nem gondolta

hogy ezzel nem csökken a fogyasztás

csak magányosabbak lesznek az alkoholisták

és megnövekszik a alkoholcsempészet

az italdiszkontban három egész öt százaléknál

magasabb alkoholtartalmú italokat árusítanak

a gyenge sört és cidert átlagos boltban is kapni

alkoholt csak húsz éven felül lehet vásárolni

étteremben és bárban tizennyolc év fölött

szolgálnak ki szeszesitallal

az étteremben és a bárban lényegesen drágább az ital

egy pohár bor egy átlagos helyen száz korona

az italdiszkontban száz koronáért

már egy egész üveg bort lehet kapni

de csak húsz éven felül

a húsz éven aluliak megkérnek valaki idősebbet

hogy vegye meg nekik az alkoholt

klasszikus értelemben vett kocsmák nincsenek

olcsó italkimérés sem

a svéd elmegy a legközelebbi italdiszkontba

vagy interneten rendeli meg

a kiválasztott szeszesitalt

a legtöbben külföldről rendelnek meg alkoholt

sokan Németországba

vagy Lengyelországba

vagy Tallinba utaznak italért

a svédek nyolcvan százaléka utazott már

úgynevezett szeszkompon

ahol az ital olcsóbb

oda-vissza veszik meg a jegyet

és anélkül, hogy szétnéznének

kompfordultával visszatérnek

Svédországba és egész úton csak vedelnek

és ordítanak, mint a fába szorult féreg

Svédországban nem lehet igazán jót vedelni

ordítozni pedig egyenesen tilos

ennek ellenére Uppsalában van egy

olyan szokás az egyetemisták körében

hogy a hét egy bizonyos napján

felmennek egy bérház lapos tetejére

és tíz percig torkuk szakadtából üvöltenek

az italforgalmazás Svédországban

állami monopólium

az italdiszkontok meghatározott időben

tartanak nyitva

és húsz éven aluliakat nem szolgálnak ki

a rendőrség nagy erőkkel nyomoz

azok után, akik alkoholt vesznek

a húsz éven aluliaknak

a nyomozás azonban sokszor sikertelen

mert a fiatalkorú a saját családjától kapja a sört

Svédországban kilenc liter tiszta alkohol

az egy főre jutó alkoholfogyasztás

ez az érték az utóbbi időben csökkenést mutat

Svédországban alkoholadót vetnek ki

a sörre, a borra és egyéb erjesztett italra

valamint az etanolra

az adó mértéke az alkoholtartalomtól függ

az adó mértéke a sörre literenként másfél korona

Svédországban európai mértékkel drága az ital

de nem Svédországban a legdrágább

a legdrágább a szomszédos Norvégiában

ami azt eredményezi, hogy a norvégok

rendszeresen alkoholbeszerző útra kelnek

Svédországba

az alkoholturizmus olyan kisvárosokat

juttat előnyhöz, amelyek a svéd-norvég

határ mentén találhatóak

Svédországban a tizenkilencedik század óta

italdiszkontban lehet csak alkoholt kapni

az ország legnagyobb italdiszkontjai a

svéd-norvég határ mentén épültek

egy olyan kisvárosban, mint Strömstad

ahol körülbelül hatezren élnek

három túlméretezett italdiszkont is van

a megyében a legtöbb pszichés beteget

Strömstad-járásból ápolnak

ehhez az is hozzájárul

hogy a norvég turisták elég italt meghagynak

Svédországban a legtöbb alkoholt

a strömstadi italdiszkontokban árulnak

Svédországban kilenc liter tiszta alkohol

az egy főre jutó alkoholfogyasztás

a svédek húsz százaléka alkoholista

és ebbe nem számolták bele a tizenöt éven aluliakat

 

Share

Comments (1)

Tags: ,

Strömstad

Posted on 16 March 2014 by Judit

egy olyan kisvárosban, mint Strömstad

tudom, hány taxi van, és azt is tudom

hogy hívják a taxisokat: Gösta, Björn, Thomas

Yngve és Carl Gustav. Gösta kopasz. Björn vigyorog.

Thomasnak kiverték a szemfogát.

Yngve tengeri beteg, és Carl Gustav a király.

Share

Comments (0)

Tags:

Sall László: Tartalom

Posted on 10 March 2014 by Judit

demény péternek

a reggel a virágoké
mást úgy se hoz a nappal
földvizsgálat
meglocsolni
levelenként átnézni
hol kell simítgatni
beszélni hozzájuk
magyarázni miért
éppen ma
majd ezután jöhet macskajaj
saját reggeli
saját végtelenem olvasása
magyarázni
mást úgy se hoz a nappal

 

Sall László honlapja

Share

Comments (0)

Tags: , ,

Linn Hansén: Hó

Posted on 09 March 2014 by Judit

Amikor leesik a hó, a gyerekek puhák és nyugodtak lesznek, és három közülük eltűnik. A hó mindig időt igényel, az ember nem tudja csak órákban mérni a havat. A hó anyaga ismeretlen, de az ember azt gondolja, hogy az elérheti a hetven százalék pamutot. A tavasz érkezéséig nem jönnek vissza a gyerekek. Megtörténhet, hogy az arcukon már egy másfajta mosoly van.

 

Szeles Judit fordítása

Share

Comments (2)

A kutyák

Posted on 03 March 2014 by Judit

Koninak van puskája. Ha megkérjük, talán le tudja lőni a kutyákat. Nem szeretném, de nincs más megoldás, az állatorvos túl drága. A kutyapanzió két kutyára megfizethetetlen hosszú távon. Igen, meghírdettük az áthelyezést, de senki nem jelentkezett rá, még az állatvédők sem.

– Szerinted Koni le tudná lőni a kutyákat?

Belül reszketek, amikor ezt kimondom. A kisebbik kutyát, a terriert már tizenegy éve ismerem, a nagyot, a maszfiffot öt éve szereztük be díjnyertes szülőktől. Olyan, mintha családtagok lennének. Úgy ismerem őket, mint a saját gyerekeimet. Minden gondolatukat kiolvasom. És nem tudok elaludni anélkül, hogy ne halljam a horkolásukat. Ezért reszketek. Meg azért is, mert félek, hogy mit fogsz válaszolni. Abban reménykedem, hogy nem kell lelőni őket, hogy van valami más megoldás, hogy hirtelen felbukkan valaki, aki pont ezt a két kutyát akarja, mégpedig egyszerre, mind a kettőt.

De a válaszod igenlő.

– Szerinted Koni le tudna lőni engem is? – kérdezem.

Emlékszem minden szavadra, csak a szavaidra emlékszem, arra nem, hogy mik vettek körül, milyen tárgyak, s azokat hova is raktuk el, amikor elpakoltunk, mert csak a szavaidra emlékszem, minden egyes szóra, mintha csak szelektív lenne az emlékezet, mintha választani kellene, hogy a tárgyakra vagy a szavakra lesz figyelmes. A tárgyak eltűntek a dobozok mélyén, a szavak belevésődtek az agyamba. Még most is hallom a válaszod.

– Szerinted Koni le tudná lőni a kutyákat?

– Igen. Ha megkérjük rá.

Arra is emlékszem, mit mondtál, miért nem akarsz már velem élni.

– Mert már nem szeretlek.

– Hogy-hogy nem szeretsz?

– Már nem szeretlek. Elmúlt a szerelem.

– Mást szeretsz?

– Nem, nem szeretek mást sem.

– …

Arra is emlékszem, hogy először azt mondtad, hogy nem bírsz már a házban élni, hogy valami van a házban, valami rejtélyes kisugárzás, ami miatt nem tudsz meglenni, lehet az én kisugárzásom, lehet maga a ház elátkozott, nem tudod, de nem tudsz itt tovább élni, és hogy el kell adni a házat. El kell adni a fejem felől a házat. Tudtad nagyon jól, hogy én nem bírnám a kölcsönt fizetni. El kell adni. Össze kell pakolni. El kell földelni. El kell ásni. A kutyákat pedig le kell lőni.

– Felhívjam az orvosodat? – ajánlod, amikor azt kérdezem, hogy Koni le tudna lőni engem is.

Ekkor már csak zokogok, nem tudok beszélni, de határozottan emlékszem, hogy azt mondod, jobb, ha felhívod, mert olyan állapotban vagyok. Erre még jobban zokogni kezdek, látom a kutyákat kinyúlva, és látom magam is kinyúlva, és elkeseredem, mert magamat jobban sajnálom, mint a kutyákat, azért sírok, mert sajnálnám, ha Koni lelőne.

Hívod az orvost, aki velem akar beszélni, de én nem tudok.

Neki is emlékszem minden szavára, hogy azt mondja, emlékezzek, keressek egy négyszogletű tárgyat, és koncentráljak a négy oldalára: belégzés, szünet, kilégzés, szünet, és csináljam ezt egy darabig, amíg nem tudok újra beszélni. Kéri, hogy mondjam el, mitől lettem ilyen feldúlt. Jól emlékszem, hogy azt válaszoltam: azt akarod, hogy Koni lelőjön, mert már nem szeretsz, mást sem szeretsz, de irántam sem érzel semmit, elmúlt, vége, és el akarsz menni, nem akarsz velem élni, el akarsz válni, már össze is csomagoltad a legszükségesebbeket. Közben nézem az arcod, hogy komorul el a sok hazugságtól, amit összehordok.

Egyedül a magam élete miatt aggódom. Magamat sajnálom és sajnáltatom. Gyászolom önmagam. Látom a koszorúkat és a fanyar pofával gyászolókat. Sajnálom, hogy már nem szeretsz. És csak attól rettegek, hogy velem mi lesz. Nem gondolok rád. Csak a kutyákra.

 

A kutyák a Librariuson

Share

Comments (2)

Advertise Here

Photos from our Flickr stream

See all photos

Advertise Here

Twitter

Impresszum

Felelős kiadó:

Szeles Judit
...................................