Archive | October, 2012

Egy mondat

Posted on 26 October 2012 by Judit

Azt ismeritek, amikor végre szép, napos az idő, és a tengerparton laksz, 5 percre a strandtól, és annyira, de annyira szeretnél lemenni oda, hallgatni a tengerhullámzást, kagylókat, csigákat görgetni a homokon, de csak ülsz, ülsz, ülsz a heverőn, bámulod a monitort, hallgatod a Spotify-t meg a mosogatógép zsolozsmáját, és akkor lassan a nap is lemegy? – És ez csak EGY mondat az életemből.

Comments (0)

Better to sing a song

Posted on 25 October 2012 by Judit

I strongly believe that culture has a crucial function in the society. Something much more important than pure entertainment. Art, music, expressing yourself is basic human, and it is absolutely crucial for the human mind to stay in balance, and for the human society to function. Whatever is happening in our society in the west right now has to do with underestimating the importance of culture. There is a huge imbalance between elite culture and the individuals’ needs. On the communities and individuals level very little is supported by the political and financial powerholders.

In my community in West-Sweden whenever it is about getting financial support for a cultural event, I often here this answer: we have to prioritize healthcare, school and basic communal services. It is pure shortsightedness not to realize, the health of citizens depends on lack of culture – not in the sense of entertainment, but more self-expression and wholeness.

According to integral theory‘s aesthetic research, “beauty” is  integral part of a human being. In order to function as a whole, this part of us must be activated.

I’m certain about the healing effect of music, art, movement (dance), bibliotherapy, even taking part in theater (dramatherapy).
Audun Myskja, Norwegian consultant, specialist in general medicine, specialist in neurological music therapy, author and musician is a great example how it works with music therapy.

The article about him and his methods are presented in an article recently published at Alternative.no. Audun Myskja suggests music can often have better results than pills in certain cases (for ex. dementia).

I’m not against pills, don’t misunderstand me, but what I can see is a big pharmaceutical industry which is built up on wrong attitude and desperate patients. Our attitude to illness, especial mental illness is rather limited.

I would like to see more effort and money in supporting now so called alternative therapy such as culture.

I’m aware of the wrong associations to the word “alternative” itself. I myself would call certain therapies (music therapy in this case) traditional. Simply because for example music was long before any synthetic pills. And because “alternative” can suggest, music is an alternative to pills. It’s not alternative to anything, music is there from the beginning in all of us. Pills can be an alternative in certain cases, a good alternative. But for god’s sake, try the traditional methods first.

It is utterly boastful to close the doors for traditional methods and basic human needs in the name of economy.

Thank you for the music!

Sources:

 http://www.namdalsavisa.no/Nyhet/article6296379.ece

http://www.alternativ.no/art/?id=697

http://www.livshjelp.no/omoss.html

Comments (0)

VITVAL VERSUS SFI

Posted on 22 October 2012 by Judit

En vitval som levt länge i närheten av människor verkade ha lärt sig att härma mänskliga röster. Och kanske också försökt att kommunicera med människor. – Dagens Nyheter.

När jag lyssnade på vitvalen som försökte härma människoljud, jag hörde klart att den sa: “idiots, you are such idiots!”
Den påminner mig väldigt mycket om SFI (svenska för invandrare)- kursen, när läraren sa till oss: Vi är i Sverige, ni ska prata svenska här. Och vi satt och satt, och lyssnade på henne, fast ingen av oss vågade säga. “idiot, you are such an idiot”

Läs hela artikeln här.

Lyssna här.

Comments (0)

KUNSTNER, MEN KAN DU LEVE AV DET DA?

Posted on 20 October 2012 by Judit

Vi er for tause. Vi er for feige. Vi tør ikke si i fra. Vi tør ikke brøle fra barrikadene om vår egen verdi. Om hva vi bidrar med til samfunnets gode. Og derfor lever mytene videre i beste velgående. Og nå kommer kuttene, stadig større. Så alle mann til pumpene? Eller skal vi bare sitte og vente på lysere og bedre tider? Men om dette fortsetter vil vi ende opp som en kulturfattig nasjon, og byer fulle med plaketter med tekster som f.eks: “Under dette kjøpesenteret lå engang Nationaltheatret.” Vel, de fleste taxisjåfører i Oslo tror jo allerede at Nationaltheatret bare er en T-banestasjon, så det var vel kanskje et dårlig eksempel. – SVEN HENRIKSEN om kultur i Norge.

Men kan du leve av det da? hender det at folk spør meg når jeg forteller hva jeg jobber med.

For mange ser ikke på oss i kulturlivet som skikkelige arbeidsfolk. Vi er noen slabbedasker som ikke bedriver samfunnsnyttig arbeid, som ikke bidrar, som hever stipend og har sugerøret langt nede i statskassen, snylter på andre folks skattepenger for å bedrive den derre kunsten vår som ingen vil ha. Ja, vi hører det hele tiden.

Og så er det dette evinnelige utsagnet: Hva koster dette da? Og; disse pengene kunne vært brukt til nyttigere ting. Og neste verset i sangen handler om de gamle og de syke, alltid de gamle og de syke, som om det er kulturens skyld at folk blir gamle og syke. Men når det popper opp nye kjøpesentergettoer utenfor bykjernene, der de gamle og syke ikke har mulighet til å komme seg for å gjøre innkjøp er det ingen som skriker om at de gamle og syke fratas nærbutikker og tjenester de før hadde rundt seg i områdene der de bor. Ja, hvorfor får ikke Olav Thom kjeft for at han bygger nok et nytt handlepalass der vi kan kjøpe ting vi ikke trenger når han kunne ha bygget gamlehjem?

Nei, det er kulturen som skal tas.

Skal vi liksom bygge et museum for Edvard Munchs kunst som man bare blir deprimert av og se på når så mange gamle og syke lider i dette landet? Og hvorfor skal vi ha Oslo Nye Teater om det ikke går med overskudd? Nei inn med en Deli de Luca, det lønner seg!! Og hvorfor skal vi ha kulturhus? Opera? Den jamringen der er det jo bare gamle Frognerfruer og homoer som liker?

Nå kutter Oslo Kommune kulturbudsjettet med motorsag. Mange får sine bevilgninger kuttet med 50%, andre igjen får ingenting. Nå er det mainstreamkulturen som kommer dundrende inn og overtar markedet. Alt som smaker av smalt skal vekk, alt tullet vi ikke trenger, alt nonsens som ikke folk skjønner en dritt av, få det vekk! Sist jeg skrev om dette var det en som kommenterte slik: “Hvorfor i helvete skal jeg betale for at det sitter noen samekjerringer oppe i en fjord og vever noen samiske sjal som ingen bruker? 200 000 kroner for det liksom?” Noen redningsforsøk av tradisjonslefser på Vestlandet  ble visst også nevnt.

Og det rare er at der ofte er de samme folkene som er livredde for at den norske kulturen skal forsvinne som hater kunst og kultur. Når de sitter og knatter i vei på Mac’ene sine tenker de ikke på at kunstnergruppen designere har vært involvert. At den stolen de sitter på er resultat av et menneske har tatt en kunstutdannelse. At den musikken de har i øreklokkene ikke er laget i en cybersky over hodet på dem men av skapende kunstnere. At dataspillene er laget av filmkunstnere. At hvordan de kler seg springer ut fra trender skapt av kunstnere. Nei, den sitter som lim på hjernen til enkelte denne helvetes kunstnermyten – at vi er noen ansvarsløse hippieskruller som raver drita rundt i rødvinsfylla og lager noen kruseduller på et papir når vi føler for det, mens pengene fra NAV strømmer som en tsumani inn på konto.

Läs hela artikeln här.

Comments (1)

Gyászolom a rád pazarolt figyelmet

Posted on 20 October 2012 by Judit

Megosztjuk. Podmaniczky Szilárd ajánlásával.

“az utóbbi évek egyik legszebb-szomorúbb verse”

 

SZELES JUDIT:

Gyászolom

 

Hiába rotyog az ebéd a tűzhelyen.
Ki-bejárkálnak, de senki nem kér  belőle.
Úgy lett üres a zsebem, hogy kivettem onnan a kezem.
Hiába rotyog a fazék szemben velem.

 

Gyászolom a rád pazarolt figyelmet,
a rám ragadt emléket, a szétmaszatolt kedvet.
Gyászolom a beléd vetett bizalmat
És a miattad megbomlott rendet.

 

Azt hittem, nem kell már magyaráznom,
Mitől keserű vagy édes egy álom,
Vagy mitől döglik a légy egy
Elviselhetetlenül forró nyáron.

 

De látom, nincs benned értelem vagy vágy,
Érzéketlen vagy, mint a fát szorító kő,
Vagy mint a satuban felejtett tárgy.
Vagy mint anyád.

 

És most szépen kisúrolom a cipőm,
Köpök is rá, hogy legyen fénye.
Nem érdekel, hogy nincs rá időm,
Kidőlök egy veszélyes meredélyre.

 

 

Comments (0)

Tags: ,

Hamis a hús

Posted on 18 October 2012 by Judit

Még mindig nem tudják pontosan, hogy milyen színezékkel manipulálták a sertéshúst. 

A kedden Svédországban kirobbant húsbotrány továbbra is foglalkoztatja a svéd sajtót. Az élelmiszereket ellenőrző svéd hatóság vizsgálatot rendelt el a marhahúsnak eladott sertéshússal kapcsolatban. A színezékről még nem derült ki pontosan, hogy micsoda, de azt már megerősítették, hogy a húst nitrittel kezelték, amit tartósítás céljából szokás használni, de a hús színét is megváltoztatja. (A nátrium-nitrit az élelmiszeriparban kettős célt szolgál: egyrészt élénkebbé, tartósabbá teszi az élelmiszer színét, valamint hús- és halételek esetén meggátolja a baktériumok elszaporodását.A gyomorba került nitritekból és az ott jelenlévő fehérjékből káros nitroaminok képződhetnek, melyeknek rákkeltő hatást tulajdonítanak.)

Nem kizárt, hogy a húst vagy olyan anyaggal kezeltek, amit nem megengedett, vagy olyan adagban alkalmaztak egy egyébként nem illegális anyagot, ami meghaladja a megengedettet. Az értékesített élelmiszer kezelésére vonatkozó adatokat, a felhasznált anyagokat az értékesítők kötelesek  feltűntetni a csomagoláson. A sertéshúst, a svéd hatóságok szerint, nagy valószínűséggel olyan anyaggal kezelték, ami az Európai Unióban nem megengedett. A szóba jöhető anyagok között szereplő ún. azoszínezékek gyerekeknél hiperaktivitást okozhat.

A manipulált hús származási országa Magyarország. Bár ugyanannál a svéd húsnagykereskedő cégnél korábban argentín húsról is kiderült, hogy nem marhahús volt, hanem színezett sertéshús. A fogyasztók reakciója Svédországban egyértelműen azt mutatja, hogy nem hajlandók ezen túl külföldi húst vásárolni. A mostani ügyben a hangsúly a magyar húsra került. Az egyébként sem rózsás helyzetben lévő magyar húsiparnak nem kedvez egy ilyen eset. Véletlen vagy szándékos üzletrontás? A konkurencia rettenetesen nagy az élelmiszeriparban, de a fogyasztókat sem lehet örökké beetetni.

Hírforrás: http://www.svd.se/nyheter/inrikes/fuskkottet-kan-vara-farligt_7591160.svd

Korábbi jegyzetünk: http://www.panno.se/2012/10/az-is-marha-aki/

Comments (2)

Tags: ,

Az is marha, aki

Posted on 16 October 2012 by Judit


Mondja, marha, mért oly bús?

Olcsóbb a hal mint a hús.

 

Húsbotrány van Svédországban. A marhasült túlságosan is leves volt, állította az étteremben ártatlanul nyammogó svéd. Olcsó húsnak híg a leve – a marhasült abnormitását észlelő svéd fogyasztó reklamált a Svensk Cater éttermi nagykernek, akik jelenleg a Heat AB-től szerzik be a húst, Magyarországról. A Svensk Cater másik forrása Argentína. A hatóságoknak az argentín és a Heat AB-től vásárolt magyar származású húsból is küldtek be mintát. Mindkettőről kiderült, hogy sertés volt. Mi több, valami misztikus szinezékkel  megpróbálták elhitetni, hogy a sertés marha.

Az importőrök és nagykereskedők kezén átvándorló hús valahogy az éttermi asztalra került, és az sem biztos, hogy a boltok polcain nem a kisminkelt hús vigyorog vissza. A svéd hatóságok vizsgálatot indítottak el és figyelmeztették az EU-tagországokat a veszélyról, a Heat AB ellen rendőrségi feljelentést tett a Svensk Cater. Ugyanis a hús emberi egészségre veszélyes. Egyrészt nem lehet még tudni, hogy a festékanyag micsoda. Erre mondta egy ismerős, hogy ezt a sztorit jól ismeri még a szocilizmusból, amikor paprikával etették a libákat, hogy el lehessen adni vadlibának. Másrészt a nem megfelelő ideig hőkezelt sertéshús egészségre ártalmas baktériumot (Yersinia enterocolitica ) és fonálférget (Trichina) tartalmazhat. A Heat AB képviselője feljelentette a magyar Filetto Kft.-t csalás címén. A Heat AB csak idén 30-40 tonna fagyasztott húst vásárolt a magyar cégtől.

A Filetto Kft. Honlapjára érdemes ellátogatni. A főlapon hidegrázóan drámai zene szól, a jégcsapok csillognak-villognak a cégéren. Vajon a disznók és marhák tragikus végzetének szól a harang? A cég címében ott a kód HU 905 EK, ami a Svédországban forgalmazott marhahúscsomag csomagolásán áll. A csomag cimkéjén az it ott olvasható, hogy a szegény marha Magyarországon született, Magyarországon nevelkedett és a Filetto vágta le, darabolta fel és csomagolta csinos kis 0,9-1,4 kilogrammos csomagokba. Már ha marha volt.

Svenska Dagbladet

Egy telefont megért megtudni, mit mond erre a Filetto Kft. Frano Istvánnal beszéltem. Halálos nyugalommal tájékoztatott, hogy a magyar hatóságok vizsgálják a cége által forgalmazott húst, és eddig arra az eredményre jutottak, hogy a Svédországba exportált hús marhahús volt. Na bumm.

Akkor már csak az a kérdés, hogy változott disznóvá a magyar marha. Szerintem ezt csak egy Móricz Zsigmondi fordulattal lehetne megoldani. Látom is, ahogy az ercsi hűtőházban téblábolnak a Józsi bácsitól felvásárolt hús körül. Mit vágott a Józsi a héten? Hát, mit tudom én! Azt is látom, hogy a bárgyú svéd órákig ácsorog a fagyasztópult előtt, szemüvegben, és megpróbálja kibetűzni, mi áll a címkén, de nem tudja, csak majd otthon, amikor a kiolvadt húsnak hitt valami felpattan és elszalad mind a hat lábán, jön rá, hogy beetették. Igaz, Móricz korában még nem volt maffia! Mert amit még én itt látok, az pár hasas pasas, akik vastag kötegekben számolják a bankókat, de a  szemethunyó hivatalnokok még ugyanazok, mint Zsiga bá idején.

Mi a tanulság vagy következmény? Az teljes bizonyossággal állíthatom, hogy a svéd állampolgár ezek után nem fog semmit megvenni, amin az áll, hogy UNGERN, HUNGARY vagy Magyarország.

Meghallgatom még egyszer a Filetto honlapján a zenét, és csak most esik le, hogy a Keresztapa főcímzenéjét hallom. A kurva anyjukat, még humorérzékük is van a hasas pasasoknak!

 

Hírforrás: Svenska Dagbladet

 

 

Comments (14)

Tags: ,

Marhának exportálták a sertéshúst

Posted on 16 October 2012 by Judit

Több tonna színezett sertéshúst  marhahúsként adtak el svéd nagykereskedőknek. A svéd hatóságok riasztották az EU-tagországokat. A hús Magyarországról származik. – írja a Svenska Dagbladet.

Bombaként robbant a svéd sajtóban a hús. Az importáló Heat AB ellen rendőrségi eljárás folyik. A cég több svéd nagykereskedelmi cégnek értékesítette az egyelőre ismeretlen színezékkel festett sertéshúst, amit marhahúsként adtak el éttermeknek és élelmiszerboltoknak. A vizsgálat folyik. Nem egyértelmű, hogy milyen szinezékkel változtatták meg a termék kinézetét. A hatóságok figyelmeztetnek, a rövidebb ideig hőkezelt (marhahúsnak hitt) sertéshús egészségre veszélyes.

A Heat AB képviselője, Åke Hultberg azt nyilatkozta a Svenska Dagbladetnek, hogy a húst a magyar Filetto Kft.-től vásárolták abban a hiszemben, hogy az marhahús. Csak 2012-ben. Heat 30-40 tonna húst vett a Filettotól és értékesített a svéd piacon.

A magyar Filetto Kft.-től Franó István azt nyilatkozta telefonban kérdésünkre, hogy a magyar hatóságok is vizsgálatot folytatnak az ügyben. A legutóbbi információ szerint a kft által értékesített hús marhahús volt.

Az ügy ellentmondásosságát talán csak egy Móricz Zsigmond tudná megoldani. De az uniós szakamberek bizonyára ki fogják hamarosan deríteni, hogyan lett a magyar marha színezett sertés, ami marhának lett eladva.

Fotó: Svenska Dagbladet

Comments (0)

Hontalanok

Posted on 11 October 2012 by Judit

AMIKOR MEGNYALTAM A SZÁJAM SZÉLÉT

Aludtam egy órát egy padon a strömstadi kikötőben. Mert olyan szépen sütött a nap, hogy kiültek mind a norvég és pakisztáni turisták meg a nyugdíjasok meg a terhes kismamák a kikötőbe, mint lusta őszi legyek a falra. Szélcsend volt. És ezért a sima sütkérezésnek induló nyújti részemről azzal végződött, hogy a saját horkolásmra ébredtem. A kezem se csúszott ki a zsebemből, a telefon sem, és a hátizsák sem a fejem alól. Békésen elszunnyadtuk a tűző napon: én, a telefon meg a hátizsák.

Ilyen szélcsendes, napsütéses októberi napon nagyon jó hontalannak lenni. Ajándék!

Aztán látom, hogy a kanyar után  ott ül Bea egy másik padon. Már ezer éve nem láttam, és  odamentem hozzá, és kiöntöttem neki a szívemet. Tiszta szerencse, hogy az Atlanti-óceán partján ültünk, és mind a trutyi, ami kifolyott, szépen lecsurgott a sós habokba bele, mert amúgy térdig gázolhattunk volna benne…vagy nyakig. Mivel nekem annyi sok szar nyomta lelkemet, már arra nem volt idő, hogy Bea is kiöntse az övét. Hanem inkább elkísértem a sarokig, valami találkozóra ment a Kaffedoppetbe. Még egy utolsót köptem a tengerbe, egy jó nagy bagóleves csulát, és elköszöntem tőle.

Higgyétek el, nincs a számon szájfény. Megnyaltam.

Comments (0)

Az északi sarkcsillag alatt

Posted on 07 October 2012 by Judit

Skandinávia tizenkét legjobb könyve

 

Az idei göteborgi könyvvásár témája Skandinávia. A kritikusok ajánlata:

Geir Gulliksen: Tjuendedagen (2009) – NO

A norvég Gulliksen tarsolyában versek, drámák,regények és esszék találhatóak. A Tjuendedagen (A huszadik nap) című regény házaspárja egy harmadikat is bevesz a kapcsolatukba, a mű ennek a háromszögnek keretében az elmúlt harminc év fontos kérdéseit veti fel a szexualitással kapcsolatban.

Stig Sæterbakken: Gjennom natten (2011) -NO

A már-már gothic dark regényt az teszi szomorúan aktuálissá, és mélyen megdöbbentővé, hogy a szerző idén januárban öngyilkosságot követett el, így a Gjennom natten (Az éjen át) Sæterbakken utolsó műve. A szöveg izgalmas, rémülettel és félelemmel teli.

Mette Karlsvik: Bli Björk (2011) – IS

Legyél Björk! De miért? Az énekes és zeneszerző életéről, apjához fűződő kapcsolatáról, a izlandi klímáról izgalmas, játékos nyelvezettel beszámoló könyv nem csak a Björk-rajongóknak nyújt élményt.

Halldór Laxnes: Kristnihald undir Jökni (1968) – IS

Izland püspöke egy fiatal teológiahallgatót küld Snæfellsjökullbe, hogy kivizsgálja, mi  is a helyzet a gyülekezettel. Állítólag a gleccser alatt a lelkipásztor abbahagyta a prédikálást és a keresztény hit hírdetését ezzel a  mottóval: „ Akik nem költészetben élnek, nem élik túl itt a földön.”  A világok közötti határok elmosódnak a regényben, és a költészet valós részévé válik a realitásnak. A Lelkigondozás a gleccser alatt alapján 1989-ben film készült. (http://www.imdb.com/title/tt0137891/)

Steinunn Sigurðardóttir: Tímaþjófurinn (1986) – IS

A szokatlan módon elmesélt történet főhőse Alda, egy fiatal nő, aki megragadt saját szerelemről vallott elképzeléiben, álmaiban. Alda belső konfliktusa egy fellazított struktúrájú és stílusú narratívában tárul elénk. Hogyan lehet az időt felfogni, és milyen hatással van a pillanat a múltra és a jövőre egyaránt – kérdezi az Időtolvaj című izlandi könyv

Jón Kalman Stéfansson: Himnaríki og helvíti (2007) Harmur englanna (2009) Hjarta mannsins (2011) – IS

Az izlandi szerző utolsó három regénye,Menny és pokol, Angyalok gyásza, Emberi szív, egyetlen történelmi trilógiát alkot, amiben az Izlandon a 1900-as évek elején kezdődő társadalmi változások alakulását követhetjük nyomon.

Thorkild Hansen: Det lykkelige Arabien (1964) – D

A Hansen legjobb művének tartott Det lykkelige Arabien az Arabia Felix fedőnevű 1761-67 közötti dán kincskereső expedíciót dolgozza fel.A  fiatalon elhunyt Hansen Dánia legjobb dokumentumírója. 

Inger Christensen: Sommerfugledalen (1991) – D

A dán költőnő Tomas Tranströmer generációjához tartozik, 2009-ben bekövetkezett haláláig ő volt Dánia egyetlen irodalmi Nobel-díjra jelölt szerzője. A 14 klasszikus szonettben pillangóalakban repked az ember az édenben – itt a földön.

Janne Teller: Kom (2008) – D

A Magyarországon Semmi (eredeti: Intet, 2000) című regényével híressé vált dán szerző 2008-ban megjelent regénye (Gyere) hasonló kérdéseket jár körül, mint a Semmi: konflikusokkal teli világunk erkölcsi kérdései. Filozófikus, kozmopolita és komoly.

Väinö Linna: Täällä Pohjantähden alla 1-3. (1959-1962) – FI

Egy finn család életét követi végig 1880-tól nagyjából 1950-ig érintve a kor legfontosabb eseményeit, kérdéseit: hivatalos nyelv, nacionalizus, szocializmus, világháborúk, függetlenség, és hogy ezek hogyan hatnak az emberek hétköznapjaira. Az északi sarkcsillag alatt című trilógia a finn nemzettéválás alapműve.

Pirkko Saisio: Punainen erokirja (2003) – FI

Pirkko Saisio önéletrajzi regénye,  A vörös váláskönyv női sorsokról szól a proletárdiktatúra árnyékában.  A szerző alapjában a diktatúrához  és saját szexuális identitásához való erkölcsi viszonyulását vizsgálja. A mű egy 1998-ban elkezdett trilógia harmadik része.

Miika Nousianen: Vadelmavenepakolainen (2007) – FI

A málnaízű és csónakalakú gumicukorka az egyik legnépszerűbb svéd édesség. A Finnország és Svédország között közlekedő tengeri kompok és a málnaízű gumicukorka a skandináv kultúra jól ismert jelenségei. Finnország független, önálló állammá válása sokak identitástudatát dúlta fel. Svédek évszázadokon keresztül éltek a mai Finnország területén, ma finnországi svédekké lettek, kisebbséggé. Mi a finn, mi a svéd, mi a finnországi svéd? – mai napig aktuális kérdés. Miika Nousianen Málnacukorkamenekült című könyve egy finn fiú önidentitáskereséséről szól.

 

FORRÁS Dagens Nyheter (Ellen Sofie Lauritzen, irodalomkritikus; Antii Majander, irodalmi szerkesztő, Anita Bay Bundegaar, irodalmi szerkesztő, Friða Björk Ingvarsdóttir, irodalomkritius)

Comments (0)

Advertise Here

Photos from our Flickr stream

See all photos

Advertise Here

Twitter

Impresszum

Felelős kiadó:

Szeles Judit
...................................