Szél Róza és a számik

Posted on 31 July 2012 by Judit

Demonstratio. Idioma ungarorum et lapponum idem esse

Torgeir Vassvik egy számi Oslóból. Nincs olyan hangszer a világon, amit meg ne tudna szólaltatni, de van egy, amin mindennél jobban tud játszani: a testén. A test, ami mindig felhangolva készen áll. Húrjai feszesek, üregeinek mérete tetszés szerint változtatható, bőre alig várja az ütő érintését. Hol született az első hang? Hol keletkezett az első összhang? Az emberi torokban. Egy egész zenekar ül az ember torkában, készen az alig hallható frekvenciától az egész testet megrengető zengésig. Az emberi torok rezgése a Nagy Rezgés visszhangja.
Torgeir Vassvik ezt tudja. Egész testével énekel, s rákapcsolja az érzékszerveket – a hallást, a látást, az ízlelést, a szaglást, a tapintást – a Nagy Rezgés frekvenciáira. A Nagy Rezgésről először Nikola Tesla számolt be, de nem vették komolyan. A bolygófelszín és az ionoszféra által határolt gömbréteg elektromágneses sajátfrekvenciáinak létezését Winfried Otto Schumann fizikus 1952-ben matematikai úton bizonyította be. Ma a Nagy Rezgést Schumann-rezonanciának nevezzük.
Torgeir Vassvik 1962-ben született Norvégia szárazföldön megközelíthető legészakibb településén: Gamvikban. Gamvik Budapesttől négyezer kilométerre van. (http://youtu.be/j5UYRyC-6bE) Nem sok magyar járt arrafelé Sajnovics óta. 1769. június 3-án a magyar csillagász jezsuita Hell Miksa Vardön (Gamviktől valamivel keletre) figyelte meg a Vénusz áthaladását a Nap előtt rendtársa, Sajnovics János társaságában. Sajnovics ezt az expedíciót használta fel arra, hogy adatokat gyűjtsön későbbi könyvéhez a magyar és a számi nép nyelvének hasonlóságairól, amely a magyar nyelv finnugor eredete kutatásának alapműve lett.
Szél Róza az északi sámánfesztiválon találkozott először Vassvikkal. Egy finom, de határozott hangra lett figyelmes: egy dorombra a skandináv rengetegben. A doromb mögött egy mély torokban emberi hangokat hallott. A hangok leginkább arra az állapotra emlékeztették Szél Rózát, amikor, még az anyja hasában, lassan elkezdett fejlődni a bálnahallása és farkastappancsai. Az anya méhében felerősödve hallható a Schumann-rezonancia.
Arra is emlékezett, amikor csontokat talált a szellemszobában a tűzrakás kihamvadó parazsánál. És a csontokat összerakva felélesztette a lobot, a farkast, ami loholva lihegett és üvöltött, amikor Szél Rózával futásnak eredtek. Mindent vastagon borított a hó és a jég. Az útról beszámoló készült: Sajnovics János 11 úti levele. 1768. április 16. – 1770. február 10. Közzétette Herman Ottó Az északi madárhegyek tájáról c. könyvében (Budapest, 1893. 516–551.: Sajnovics János levelei a latin eredetiből fordítva). = Sajnovics naplója 1768 – 1769 – 1770. Bp. 1990. [1991.] 203–232. p.
SAPMI – 2009 Idut

The Whale in the Stone, Inside the Birch Tree – első állomás (4 perc 2 másodperc)
Fális (sam.) – Bálna
Bálna a fényes hátú kőben, kő a nyírfában, nyírfa az erdőben, erdő a rengetegben, rengeteg a horizonton, horizont a bálna fényes háta. Lassan, lassan, nagyon lassan fordul egyet, hallik a szíve dobbanása a kőben, a kő fordul egyet a fában, lassan, lassan fordul az erdő a nyírfával, a függőleges horizonton nyílik egy repedés.
A felszínt karcolja. Alulról.
Uvssot (sam.) – Nyitva – második állomás (5 perc 1 másodperc)
A felszínt karcolja alulról.
A hátsó, szent bejáraton át lehet csak a dobot behozni.
Árpa (sam.) – mutató – harmadik állomás (3 perc 34 másodperc)
Heréletlen hím rénszarvas szarvából faragott háromszögletű mutató, sárgaréz karikán lóg, dobolás során iránytűként mutatja, merre vezet a sors.
Siiggát (sam.) – vízizene – negyedik állomás (3 perc 30 másodperc)
Erre ébredem, erre alszom el. Víz vesz körül, kék membrán. Erre vezet a sorsom.
Bassevari (sam.) – szent hegy – ötödik állomás (3 perc 54 másodperc)
Egyetemes elnevezése a szent hegynek. Innen s ide vezetnek a sors útjai, amire az árpa rámutat.
Máddu (sam.) – medveanya, anyamedve – hatodik állomás (3 perc 37 másodperc)
Szent állat, ősanya. A napot emeli fel, s a hátán viszi. A sötét időszakban alszik, és csak akkor jön fel az odújából, amikor az éjféli nap lenyugszik. (Júniusban.)
Čahppat (sam.) – Le Grand Noire – hetedik állomás (4 perc 40 másodperc)

Ha a jég megolvad, az utak járhatatlanná válnak. A kásás jég alatt végtelen feketeség terül el, ami elnyeli a hangot. Június. A nap a nagy fekete vízben megmossa a haját.
Bottnji (sam.)- spirál – nyolcadik állomás, vissza a nyírfába (3 perc 23 másodperc)
Két bálna kék membránja
kék hártya két dobhártya
kápráztató fényjáték
hangokat rázó árnyék
fényt ráznak
bálnákat beleznek fáznak
két bálna kék membránban
burokban ujjak körbe
kőbe foglalva örökre
káprázat hangokba törve
spirálba kötözve

Geatki (sam.) – rozsomák – kilencedik állomás (5 perc 1 másodperc)
Mélyen a hegyek között él, ritkán mutatkozik. Rendkívüli kitartó, majdnem megátalkodottan csökönyös és erős állat. A farkassal vetekszik.
Vuoinnanas (sam.) – belélegzés – tizedik, utolsó állomás (4 perc 18 másodperc)
Amikor a jeges vízben a légzőnyíláshoz jön a bálna, hogy friss levegőt lélegezzen be.
Az első lélegzetvétel az után, hogy a fényes hátú kő kifordul a nyírfából, és megszületik.

Herman Ottó és Sajnovics János emlékének

Torgeir Vassvik Sapmi című CD-je letölthető:
http://www.myspace.com/torgeirvassvik
http://itunes.apple.com/us/artist/torgeir-vassvik/id202330027

Videók:
http://youtu.be/RNj-EqQYo-c Moszkva élő koncert.
http://youtu.be/2Bcyv5-Fy_Q Kecskemét, @ Global Vibes.
http://youtu.be/iH_kRY-sCTY Gamvik, Global Fever Orchestra.

Print Friendly, PDF & Email
Share

1 Comments For This Post

  1. Hermann Otto Says:

    Micsoda madárka! emlékszem.

Leave a Reply

Advertise Here

Photos from our Flickr stream

See all photos

Advertise Here

Twitter

Impresszum

Felelős kiadó:

Szeles Judit
...................................