Camilla Läckberg a szomszédom

Posted on 05 January 2011 by Judit

“Erica hazaindult. A hegy védelmében megbújó Fjallbackára gondolt. Nyáron úgy nyüzsgött a környék, mint egy hangyaboly. Most békés csend honolt a kisvárosban, mintha téli álmot aludna. De azt is tudta, hogy ez a béke csak látszólagos. A felszín alatt ugyanannyi gonoszság lakozott, mint bármely más emberlakta helyen. Gyűlölet, irigység, kapzsiság és bosszúvágy, letakarva olyan mondatokkal, mint mit szólnának az emberek?”

Camilla Läckberg a szomszédom, vagyis az lenne, ha  továbbra is szülőfalujában, Fjällbackában, és nem a Stockholm melletti Enskedeben lakna. Läckberg közgazdász végzettségű, életének egy válságos időszakában határozza el, hogy elvégez egy regényírói kurzust. Az első regényével, a Jégkirálynővel (2003) olyan sikert arat Svédországban, hogy megírja a folytatását (Predikanten, 2004), s ezzel hivatalosan is elkezdődik krimiírói karrierje. 2010 nyarán összeházasodik Martin Melinnel, az 1997-es év Robinson című reality show  nyertesével. 2007/2008 telén Denise Rudberggel együtt irodalmi műsort vezet a TV4 Plus tévécsatornán.

Szóval Camilla a szomszédom lenne. Fjällbacka a velünk szomszédos járásban, Tanumben van, tőlünk kb. fél óra kocsival. A kis halászvároskán körülbelül három perc alatt át lehet hajtani, így tehát még városkának is túlzás volna nevezni. Körülbelül nyolcszázötvenen lakják hivatalosan. A faluról nem sok mindent lehet elmondani. Ingrid Bergman ide járt nyaralni, az itteni halfeldolgozóból kikerülő szardella egész Svédországban világhíres (sic.!), de amióta Camilla Läckberg befutott, Fjällbackának saját honlapja van.

A Jégkirálynő meghódította egész Svédországot, és a világ több nyelvére lefordították. Most magyarul is olvasható. Ha valaki el akarná olvasni. Ocskai Tímea (is) csak azoknak ajánlja, akik a Miami helyszínelőkben látottakra emlékeztető, kissé kiszínezett epizóddal szeretnék a metrón töltött időt kitölteni, és olyanoknak is, akik az irodalomtól – szórakoztató oldalán túl ­ nem várják el annak igényes megjelenését.

Miért választották 2005-ben Svédországban Az Év Írójává Läckberget? Attól tartok, az eladott példányszámok alapján. De miért lett ilyen sikeres? Két dologra tudok csak gondolni. Az egyik az, hogy az irodalomhoz való hozzáállás Svédiában kissé más, mint a kontinensen. Először is, ebben a hatalmas országban (450,295 négyzetkilométer) mindösszesen 9 és fél millióan laknak, és Moberg, Lindgren, Lagerlöf, Tunström, Strindberg, Lagerkvist, Bellman kivételével elég kevesen jutottak be a világirodalmi tudatba. Valahogy a svédekről nekem nem az irodalom ugrik be. Az irodalomoktatás – legalább is úgy tűnik – arra koncentrál, hogy az ember fia olvasson, nem így Magyarországon, ahol tudni kell a (klasszikus ) szerzőről és a műről értően beszámolni (vagy legalább is még így volt akkor, amikor én legutóbb középiskolában tanítottam), és a gyerek megutál olvasni. Természetesen nagy kérdés, hogy mire helyezzük a hangsúlyt. Színvonalas irodalom kontra egyáltalán legyen valaki, aki olvas ebben a k*a országban.

De mi a másik tényező Läckberg sikerének esetében? A provincialitás. Svédország rettentő provinciális ország, különösen annak a Norra-Bohuslännek nevezett része, ahova Läckberg is való, és ahol én is élek. Már hogyne vette volna meg az egész tartomány, ha már itt játszódnak a regények! Sven  Svensson (a magyar Kovács János svéd megfelelője) bele is halt volna a kíváncsiságba, hogy mi a tomtét (manó svédül) írhatnak a szomszédról. Camillát a környéken személyesen ismerik, a párom együtt járt vele gimnáziumba a mi kis városunkban, ami szintén egy nagy sikerű krimisorozat (szerzője Gösta Unefeldt) és az abból készült tévéfilmsorozat,  A rendőrség Strömstadban (svédül: Polisen i Strömstad) helyszíne. Läckbergnek helyes a feltevése, hogy erre a provincialitásra lehet alapozni. Aztán az is igaz, hogy a felszín alatt itt is ugyanannyi gonoszság lakozik, mint bármely más emberlakta helyen. Gyűlölet, irigység, kapzsiság és bosszúvágy, letakarva olyan mondatokkal, mint mit szólnának az emberek?

Mit szólnának az emberek? A pletykára, szenzációra, kuriozitásra, Robinsonra éhes emberek! 🙂

Azt írja Rapai Ágnes a Facebookon, hogy – idézem – “A hülye kultúrsznobok azt hiszik, hogy a Való Világot csak az ostobák nézik.” Akkor én iszonyú hülye kultúrsznob vagyok. vagy legalább is remélem, hogy azt csak az ostobák nézik. A tévét ugyanis ki lehet kapcsolni. Läckberget pedig csak azért nem kezdenem el olvasni, mert a szomszédom!

 

A könyv az Animus Kiadó gondozásában jelent meg magyarul.

Print Friendly

15 Comments For This Post

  1. ICA Says:

    Köszönjük a hivatkozást, remek cikk volt, sokat tanultunk! 🙂

  2. Judit Says:

    A göteborgi könyvtár kölcsönzési toplistáján Camilla Läckberg áll a Fyrvaktaren (Világtótoronyőr) c. regényével. Tovább: http://www.gp.se/kulturnoje/litteratur/1.523928-camilla-lackberg-mest-lanad (Göteborgs Posten, svédül)

  3. Rapai Ágnes Says:

    Neked elárulom, hogy én is csak rövid ideig tudom nézni, mert unalmasnak találom. Olyan, mint az élet. Viszont humánus szabályok vannak, pszichológus, olyan kaja, amilyet kívánnak stb. Természetesen meg kell dolgozni a lakásért, a kocsiért. Semmi sincs ingyen. A hétköznapi ember viselkedését mutatja be a műsor. Azért tetszik a népeknek. Gondolom, több nő nézi. Ők szeretik megfigyelni a lányok és fiúk működését, amíg a pasik átkapcsolnak egy meccsre. Nincs kifogásom a sporttal kapcsolatban. A KDNP negtámadta a Való Világot, azt állítva, hogy sok a szex benne. Et nem igaz. Egy romantukus filmben is több van, vagy egy rajzfilmben. Nem szeretném, ha a politikusok mondanák meg, milyen műsort nézzünk. Ezért írtam a provokáló mondatot. Szia: Ági

  4. Judit Says:

    Köszönöm a kiegészítést, Ágnes!
    Én sem szeretném, ha a politikusok mondanák meg, hogy mit nézzünk. De azt sem szeretném, ha a tévé mondaná meg, hogy mit szeressek. 🙂

  5. Filip Tamás Says:

    Engem elszomorít, ha valakinek mindössze az a baja a Való Világgal, hogy unalmas.
    Talán inkább azt kéne észrevenni, hogy nem “való”, hanem HAMIS és HAZUG.

  6. Rapai Ágnes Says:

    Kedves Filip Tamás,
    nem hamis és nem hazug. Pontosan az bosszantja a hazugsághoz szokott, kultúráért aggódó médiaszakértőket,kereszténydemokrata politikusokat, és ezek szerint Téged is, hogy igaz. Mi a hamis benne? Meg tudnád indokolni az állításodat? Nem hiszem. Élő emberek “játszanak” odabenn, viszont itt kint jóval alattomosabb játékokat űznek egymással az emberek. Természetesen nekem is vannak fenntartásaim. De a profi sporttal szemben is fel lehetne hozni rengeteg érvet, a filmek brutalitása, a híradások hazugságai, a rasszista dokumentumfilmek ellen, és a többiről nem is beszélek.
    Minden jót: Ági

  7. Filip Tamás Says:

    “Hazugsághoz szokott” – ez jó, nagyon jó. Tényleg megszoktuk a hazugságot. A sajátjainkat, a médiáét, a politikusokét, a világértelmező hatalmak hazugságait, azt hogy teljesen hamis értelmezési keretekbe kényszerülve beszélünk szinte mindig. Ilyen értelemben a Való Világ hazugsága tényleg pitiáner jelenség.
    Nem sokat tudok a kereskedelmi televíziók módszereiről, de az elég nyilvánvaló, hogy egy efféle műsorra olyan embereket válogatnak ki, akikről azt feltételezik, hogy extremitásaikkal, közönségességükkel a néző “igényeit” kielégítik. Azt pedig naivitás gondolni, hogy cselekvéseik, mondataik, gesztusaik spontán megnyilvánulások. A tv csatorna a saját elképzelései érvényesíti, a szereplők azt játsszák, amit megkövetelnek tőlük. Nagyon érdekes lenne elolvasni azokat a szerződéseket, amelyeket aláíratnak ezekkel a szerencsétlenekkel. Kiszolgáltatott, megalázó helyzetbe kerülnek, amit vállalnak, mert a kiemelkedés lehetőségét képzelik belé. A római gladiátor-viadalokban több méltóság volt, mint ezekben a vér nélküli műsorokban.

  8. darya Says:

    Kúltúrsznob vagyok, csak úgy szépen csöndben, és nagyon szeretem a családomat, a barátaimat, az életet. Sokkal jobban szeretek élni, mint a tévében nézni mások életét.
    Oltáribb butaságot nem is tudok elképzelni annál, hogy bekapcsoljak egy dobozt csak azért, hogy kirekesszem a saját életemet. Csókolom!

  9. Rapai Ágnes Says:

    Kedves Filip Tamás!

    Tévedsz. Teljesen normális embereket válogatnak ebbe a műsorba, rengeteg szűrőn keresztülszűrik azokat, akik bejuthatnak a villába. Ezek a fiatalok már majdnem két hónapja ott vannak, és csak egyetlen szexjelenet volt. Mindenki visszafogja magát, mert tudják, az egész ország bűmulja őket. 20 évesen szex nélkül szerintem elég nehéz ilyen hosszú időt eltölteni. Az extremitáson – gondolom – ezt érted. Nekem a szexualitás teljesen normális dolog. Más. Nem szerencsétlenek a villalakók. Szerencsétlenek az éhező gyererek, a családon belüli erőszak áldozatai (hetente egy nő hal meg így), a prostitúcióra kényszerített, rabszolgasorban tartott intézetből szabadult gyerekek, a cigányok, a zsidók, a mozgáskorlátozottak, az autisták, a halálos betegségben szenvedők, a futószalag mellett három műszakban dolgozók, akiknek rettegniük kell a kirúgástól, az állami alkalmazottak, és ma már az írók, újságírók is, nem folytatom a sort. A Való Világban élő fiatal felnőttek tudták, mire vállalkoznak – nem hülyék! – van szerződésük, amelyet a csatorna be fog tartani. Ellenkező esetben fel lehet jelenteni az RTL-t. Nem igaz, hogy a római gladiátor-viadalokban több méltóság volt. Egyáltalán hogy lehet összehasonlítani ezt a két dolgot! Emberáldozatnak nevezni a munkát, már nem haragudj, hülyeség.
    Szeretettel üdvözöllek:
    Rapai Ágnes

  10. Judit Says:

    Már csak az a kérdés, szerintem, hogy miért bámulják az emberek a Való Világ műsorát olyan nagy élvezettel.
    Van nekünk itt egy pszichológusunk, aki tudna erre válaszolni?
    pszichológus

  11. csillaq Says:

    Kedves Ágnes!
    Szerintem eleve badarság azt gondolni, hogy teljesen normális ember az, aki egy valóság showban részt vesz. De rendben legyen.

    “rengeteg szűrőn keresztülszűrik” ezzel egyet kell, hogy értsek, csak teljesen más aspektusból vizsgálják. A nézettség növelése érdekében konkrét karaktereket keresnek a műsor szerkesztői: legyen nagyszájú, ostoba szőke, dekoratív, bunkó. Legyen eladható, legyen konfliktus, legyen történés. Ha pedig nincs, akkor olyan személyiségek legyenek akik ezt biztosítják, ha ez a “feladat”.

    Szép napot és jó munkát kívánok mindenkinek!

  12. Józsi Says:

    Ez nagyon jó!
    Érdekes, aki a legjobban hangoztatja hogy nem nézi a VV-t az van legjobban tájékozódva mi történik odabenn.

    Elárulom, azért nézik mert mindenki talál benne olyan karaktert — nem, nem olyat akivel tud azonosulni ez nem Hollywood — aki a környezetében él. Én mint megrögzött nőgyűlölő kéjjel nézem ahogy a nők egy konfliktusban ha “alulmaradnak” nem próbálnak meg újabb érvekkel meggyőzni a vitapartnerüket hanem minél gyorsabban félrevonulnak egy “barátnővel” akinek elmondják megfelelő drámai körítéssel — sírás, sajnálat, harag — az esetet. Csakhogy némi torzulással, változtatással. Mindenképpen úgy hogy az az illető hölgy számára kedvezőbben a vitapartner számára kedvezőtlenebben hangozzon. És lám a fejében ezután az új verzió válik valósággá.
    Emelje fel a kezét az a nő aki egy vitát a párjával nem úgy zár le magában, hogy a barátnőjével “beszéli meg”.

    Régi megfigyelésem ha egy férfinak valami problémája van megpróbálja kizárni a külvilágot mint zavaró körülményt. És egyre zárkózottabb lesz.

    A nő meg elszalad segítségért.

    ———————————————-

    Miért is írtam ezt? Ez nem egy Camilla nevű írónőről szóló írás?

  13. Judit Says:

    Akkor én tuti, hogy férfi vagyok!

  14. Józsi Says:

    Én meg egyre jobban szeretlek.

  15. Judit Says:

    🙂 kösz!

1 Trackbacks For This Post

  1. Svéd szibilánsok | Panno.se Says:

    […] és Fjällbacka is helységnév, csakhogy innen jó pár kilométerre délre. Fjällbacka már egy korábbi bejegyzésünkből ismerős lehet, az ottani Sybillát Camilla Läckbergnek hívják. De nem erről akartam írni. […]

Leave a Reply

Advertise Here

Photos from our Flickr stream

See all photos

Advertise Here

Twitter

Impresszum

Felelős kiadó:

Szeles Judit
...................................